Huszonöt szemétszállító kamiont kapott hét önkormányzat – A Regionális Hulladékgazdálkodási és Hulladéktároló Kft. végre teljes kapacitással végezheti a munkáját

Több mint tizenöt év telt el azóta, hogy Szabadka város, Zenta, Magyarkanizsa, Topolya, Kishegyes és Csóka községek megállapodtak a Szilárd Hulladékgazdálkodási Régió kialakításában, és együttműködési megállapodást kötöttek. A megállapodást követően csaknem két év telt el a Regionális Hulladéktároló és Hulladékgazdálkodási Kft. megalapításáig, hiszen az hivatalosan 2008. március 1-jén kezdte meg működését, az építkezés viszont csak 2015 novemberében indult meg.

Hét évre rá, 2022 februárjában jött el az a pillanat, hogy a Békova és Orom közötti tároló és feldolgozó megkapja a működési engedélyt, és hogy egyes községek szemetük száz százalékát ide szállítsák. A hulladékgazdálkodási vállalat jelenleg is ötvenszázalékos kapacitással dolgozik, de azzal, hogy a községek végre megkapták a szükséges szemétszállító teherautókat, növelhető a szemét mennyisége is.

A primáris szelekció bevezetése azonban még mindig várat magára. A tervek szerint azt Szabadkán 2023-tól kezdik bevezetni, ekkor számíthatnak arra a polgárok, hogy már két kukát kapnak háztartásonként: az egyikbe az újrahasznosítható hulladékot lesznek kötelesek gyűjteni, a másikba pedig minden mást. A vállalat az oktatásra és a rendszer népszerűsítésére fekteti majd a jövőben a hangsúlyt.

A regionális hulladékgazdálkodási rendszer hét önkormányzatot ölel fel: Szabadkát, Topolyát, Zentát, Magyarkanizsát, Csókát, Kishegyest és Törökkanizsát. Összesen mintegy 260 000 polgár szemete kerül majd a tárolóba akkor, amikor teljes kapacitással dolgozik. Csókán, Kishegyesen és Törökkanizsán úgynevezett hulladékudvarok épültek ki, amelyek célja, hogy azok a polgárok, akik önszántukból szeretnék biztonságos helyre elvinni a veszélyes háztartási hulladékot – például az olajat, elemeket, gumiabroncsokat, szerves hulladékot –, azt ott ingyen átadhatják. Zentán, Topolyán és Magyarkanizsán átrakóállomások épültek, melyekhez ugyanúgy tartozik egy-egy hulladékudvar. A magyarkanizsai átrakóállomásra Magyar- és Törökkanizsa, a zentaira Zenta és Csóka, a topolyaira Topolya és Kishegyes község szállítja a hulladékot.

Szabadka tíz kamiont kapott

Stevan Bakić, Szabadka polgármestere azt mondta, a modern kamionok megvásárlásával lehetővé válik, hogy a Regionális Hulladéktároló minőségi munkát kezdjen meg. A minisztérium 320 millió dinárral járult hozzá a vásárláshoz, ez a projekt értelmében a kötelessége is volt.

Irena Vujović környezetvédelmi miniszter arról beszélt, hogy nem mindennapi esemény ez, hiszen csaknem hárommillió euró értékű beruházásról van szó, ha a teherautókról beszélünk.

– A szilárd hulladék feldolgozása a környezetvédelmi minisztérium elsődleges feladata, a következő pedig az illegális lerakók felszámolása. Ezek a községek nagyon aktívan törődnek a környezetvédelemmel, ennek látszik is az eredménye. Legyenek továbbra is ilyenek, a napokban írjuk ki a pályázatot az illegális lerakók felszámolásának támogatására – mondta a miniszter, majd hozzátette, az új applikációnak köszönhetően már 600 új helyszínről és környezetvédelmi problémáról értesült a minisztérium, ezeket pedig a helyi felügyelőségekkel és önkormányzatokkal együtt oldják meg.

 

– Egy lépésre vagyunk attól, hogy komolyan és felelősséggel kezeljük a hulladékot. Szabadka hét nagy kapacitású, egy kis kapacitású kamiont és két emelős teherautót kap. Ezzel befejeződött a beruházás, amelyet 2012-ben kezdtünk meg, és amelynek összértéke 24 millió euró – mondta Szabadka első embere.

Kern Imre, Szabadka alpolgármestere szerint végre megteremtődtek a feltételek arra, hogy Szabadka is a regionális telepre szállítsa a hulladékát, ebből a városból érkezett ugyanis a legkevesebb 2019 óta a békovai tárolóba. Megtörtént a műszaki átvétel, a napokban pedig a használati engedélyt is kiadják a tartományi szervek.

– Nagyon fontos, hogy azonnal elkezdjünk gondolkodni a mostani nem szanitáris hulladéklerakó felszámolásáról. Az a jó hír, hogy tavaly fejeződött be a projektum, ami alapján el lehet ezt kezdeni. Ez nem egy egyszerű és olcsó feladat, mintegy ötmillió euróba kerül, de azt az ígéretet kaptuk, hogy már az idén elkezdhető.

Gondot okoznak az illegális lerakók, kevés a felügyelő

Kern arról is beszélt, hogy Szabadkán hiába számolják fel az illegális telepeket, újak keletkeznek folyamatosan.

– Több tízet felszámoltunk, de ugyanannyi keletkezik. Az egyik ilyen a régi Zorka területén lévő, csak az a baj, hogy ennek egy része magánterület, a tulajdonos pedig nem törődik ezzel. A környezetvédelmi felügyelők feladatkörei korlátozottak, a legtöbb probléma a tartományi felügyelők kezében van, ott pedig csak egyetlenegy felügyelő dolgozik. Nehéz jó szakembereket találni, akik ilyen alacsony fizetésért dolgoznának. Az igazi környezetvédelmi problémákat tartományi és köztársasági szinten kellene megoldani, véli Kern.

Topolyán kétszer annyi teherautó lesz

Topolya község önkormányzata és a Komgrad Közvállalat négy szemétszállító kamionnal újult meg, eddig pedig négy kamionnal dolgoztak.

– Ezeknek köszönhetően sokkal sikeresebbek leszünk a háztartási szemét begyűjtésében. A hulladék a bajsai úti átrakóállomásra kerül, onnan pedig a békovai központba. Egyre nagyobb hangsúlyt fektetünk a környezetvédelemre Topolyán: a múlt évben indult meg a városi szennyvíztisztító próbaüzeme, és kiépült a városi fő gyűjtőcsatorna is. Évről évre nő a környezetvédelemre szánt összeg a költségvetésben. Hatalmas előrelépés ez, arra törekszünk, hogy egy tiszta és élhető kisváros legyen a miénk – mondta Szatmári Adrián, a község polgármestere.

Kérdésünkre, miszerint mi a helyzet a vállalatokkal, amelyek évek óta szennyezik a Krivajt (Bács-ér), és a törvény 2023-ig kötelezi őket a saját szennyvíztisztító-rendszer kiépítésére, Szatmári elmondta, hogy egyes cégek, mint a Perutnina Ptuj, egy saját, teljes körű szennyvíztisztítót építenek. A Žibelnek egy elsődleges tisztítója van, ők egy átmeneti időszakban talán használhatnák a városi tisztítót. A vágóhídnál pedig a terveztetés folyamatában tartanak.

Zenta egy éve szállít a központba

Czegledi Rudolf, Zenta község polgármestere elmondta, három kamiont kapott a község. Hozzátette, elég elavult a közvállalat gépjárműparkja, ezért ez nagy segítség. Egy éve a regionális szeméttelepre szállítják már a hulladékot, ami sokat számít Zentának, ahol a szeméttárolás egyre nagyobb probléma volt.

@k = Magyarkanizsán nincs egyetlenegy illegális szeméttelep sem

Fejsztámer Róbert, Magyarkanizsa község polgármestere kiemelte, hogy két kamiont vett át a község, az egyik a konténeres szemétszállításra való, a másik pedig a klasszikus szemétszállításra alkalmas. Magyarkanizsa kapja a legkevesebb eszközt a környező települések közül, mert a község mind a 13 településén szervezett a hulladékgyűjtés, egyetlen helységben sincs illegális hulladéklerakó, a hosszú távú tervük pedig az, hogy a meglévő lerakót felszámolják.

Több munkásra lesz szükség

Gligor Gellért, a Regionális Hulladéktároló és Hulladékgazdálkodási Kft. igazgatója kiemelte, hogy a 2019-ben beindított hulladéklerakó megállás nélkül látja el a funkcióját. A most kapott kamionok hozzájárulnak a mennyiség növeléséhez.

– A legnagyobb halmazú hulladék szerves, a beérkező szemét mintegy 65 százaléka. Jelenleg mintegy 48–50 százalékos kapacitással dolgozunk. A teherautóknak köszönhetően mostantól növekszik a kapacitás, a projektben előirányzott elsődleges hulladékválogatás is beindul, vagyis áttérünk majd a kétkukás rendszerre, amit azt jelenti, hogy az újrahasznosítható hulladékot a lakosoknak külön kell majd gyűjteniük. Vannak olyan községek, amelyek az előző időszakban is elérték a teljes kapacitást, Szabadka kevesebb hulladékot szállít. A következő időszakban meg kell honosítani a kétkukás rendszert, keményen dolgozni kell a propagandán, hogy eljusson a tudás a polgárokhoz. Jelenleg 69 alkalmazottunk van, a kétkukás rendszer igényel majd még munkavállalót, a projektben kétváltásos munkarendszert láttunk elő, ezt majd teljesíteni kell. A kétkukás rendszernek köszönhetően nő majd az érték, és magasabb lesz az újrahasznosítható hulladék minősége.

Mi lesz az egészségügyi hulladékkal?

Kérdésünkre az egészségügyi hulladék sorsa kapcsán Irena Vujović környezetvédelmi miniszter azt mondta, néhány nappal ezelőtt fogadta el a kormány a 2022 és 2031 közötti időszakra vonatkozó hulladékkezelési programot, amely megalapozza az egészségügyi hulladék kezelését is.

– Fontos, hogy ezt a hulladékot szigorúan ellenőrizni kell, hogy a helyi felügyelőségek végezzék a munkájukat, erre mindig felhívom a figyelmet. A minisztériummal felszámoltuk a csődbe ment vállalatokat, ahol egészségügyi és gyógyszerészeti hulladék halmozódott fel. Ez is nagyban befolyásolta a környezetszennyezést. Vár még ránk néhány helyszín, mondta a miniszter, majd kérdésünkre, miszerint mi történik a begyűjtött egészségügyi hulladékkal, hozzátette: a törvény értelmében tárolják, amíg lehet, majd pedig külföldre szállítják megsemmisítésre.

– Egyszer eljön majd a nap, amikor ezt Szerbiában is lesz lehetőségünk megsemmisíteni, mondta Vujović.

TÓMÓ Margaréta