A jogszabály szerves része a Nyugdíj- és Rokkantbiztosítási Alap 2025. évi pénzügyi terve. A nyugdíjak kifizetésére tervezett teljes összeg 1021,42 milliárd dinár, a tervezett jövő évi GDP 9,9%-a.

A bérekre és nyugdíjakra vonatkozó, továbbra is érvényben lévő speciális fiskális szabályok kulcsfontosságúak az államháztartás fenntarthatósága szempontjából, bár e szabályok korlátozó jellegét a GDP felülvizsgálata enyhítette. A közszféra nyugdíj- és bérkiadásai a két legnagyobb költségvetési kiadás, mivel ezek adják az összes kormányzati kiadás mintegy 45%-át, éppen ezért a fenntarthatóságuk döntő hatással van a költségvetési fegyelemre és az államháztartás stabilitására. Az állam 2029-ig felfüggesztette az általános költségvetési szabályok alkalmazását, amelyek a megengedhető hiány mértékét írják elő, a speciális fiskális szabályok viszont, melyek a munkavállalók juttatásának maximális mértékét és a nyugdíjindexálás módját írják elő, továbbra is érvényben maradnak. Az előrejelzések alapján mindkét említett kiadás – a munkavállalói bérek és a nyugdíjak – a törvényi előírásoknak megfelelően alakulnak. A béralap, miután 2025-ben a GDP 9,8 százalékára emelkedik, 2027 végéig ezen a relatív szinten marad, ami kisebb a törvényileg meghatározott 10,6 százalékos GDP-arányos felső határnál. A nyugdíjkiadások az említett időszakban a törvényben előírt indexálási képlet szerint a GDP 10%-os éves szintje körül alakulnak.

Öregségi nyugdíjra 730,32 milliárd dinárt, rokkantnyugdíjra 127,68 milliárd dinárt, családi nyugdíjra 163,43 milliárd dinárt irányoztak elő. Ápolási, rokkantsági és testi sérülés utáni térítésre 36,09 milliárd dinárt, temetési költségtérítésre 5 miliárd 766 millió dinárt terveztek.

A pénzügyi tervben szerepel a nyugdíjasok szociális támogatására szánt 1,40 milliárd dinár is. (A szociális támogatás többek között a nyugdíjasok rehabilitációját, ingyenes gyógyüdülését jelenti az egészségügyi intézetekben és a gyógyfürdőkben, de ide tartozik a kulturális, a sport- és szabadidős rendezvények pénzelése is azzal a céllal, hogy ösztönözzék az idősek integrációját a társadalmi életbe, emellett élelmiszer- és higiéniai csomagokat is ossztanak a legrászorultabbaknak.)

Az alapba 931,90 milliárd dinár folyik be a társadalombiztosítási járulékból, amely tartalmazza a Pénzügyminisztérium által átutalt 600,00 millió dinárt azon adózók részére, akiknél a munkáltató jogosult a járulékfizetés alóli felmentésre. 325,00 millió dinárt terveztek a papok és vallási tisztviselők nyugdíj- és rokkantbiztosítására, 267,50 milliárd dinárt pedig a nyugdíjfizetésre és -emelésre utalnak át a költségvetésből.

A befolyó társadalombiztosítási járulék a munkavállalók terhére 487.895.000 dinár, a munkáltatókéra 370.450.000 dinár. Az önálló vállalkozók (iparosok) és munkanélküliek társadalombiztosítási járuléka 66.360.000 dinár.

A nyugdíjtörvény módosítási javaslatával a nyugdíjak és egyéb jogosultságok korrekciója a 2025. januári helyett a 2024. decemberi nyugdíjtól valósul meg. A nyugdíjak kifizetésére tervezett teljes összeg 1021,42 milliárd dinár, a jövő évi GDP 9,9%-a.

A költségvetés egyebek mellett lehetővé teszi a nyugdíjak 10,9 százalékos emelését, ami a közgazdászok szerint fenntartható, és nem veszélyezteti az ország pénzügyeit és makrogazdasági stabilitását. Másrészt – bár ma Szerbiában jobb az élet, mint korábban – a fizetések és a nyugdíjak még mindig meglehetősen alacsonyak a legtöbb európai országhoz képest, így minden növekedésük, függetlenül attól, hogy milyen mértékben érinti költségvetést, örömet okoz azoknak, akiket érint. Ugyanez érvényes a minimálbér összegére is, amely 2025. január 1-től csak a minimális fogyasztói kosár összegével lesz egyenlő.

A Költségvetési Tanács szerint bizonyos emelések elkerülhetetlenek, elsősorban a nyugdíjkiadások. Jövőre is érvényben marad a nyugdíj melletti térítés folyósítása. Ehhez azonban új kormányrendelet szükséges, mert az eddigi novemberben, a decemberi járandóság folyósításával lejár. 2025 végéig a nyugdíjjal növelt pénzösszeget továbbra is havonta fizetik. Az idei határösszeg 51 618,14 dinár, amelyet a nyugdíjkorrekcióval összhangban módosítanak, 10,9 százalékkal emelnek. A kabinet által javasolt jogszabályi változtatásokkal január helyett december elsején emelik a nyugdíjat, amelyet januárban folyósítanak.

T. M.