A kormány Korrupcióellenes Tanácsa a rendelkezésére álló dokumentumok alapján elemezte a Köztársaság Nyugdíj- és Rokkantbiztosító vagyonkezeléssel kapcsolatos törvényességét külön hangsúlyt fektetve az alap tulajdonában lévő speciális rehabilitációs kórházakra. Arra a következtetésre jutott, hogy a rendszerszintű korrupciónak vannak olyan elemei, amelyek egyrészt tudatos anyagi kárt okoznak az alapnak és Szerbiának, másrészt lehetővé teszik bizonyos feleknek, hogy ingatlanokat (speciális kórházakat) vásároljanak a piacinál alacsonyabb árakon. A tanács az általa megvizsgált időszakot (2009 és 2019 közöttit) két vagy három egymástól teljesen ellentétes időszaknak minősítette. Az elsőben az alap az összes igazgatási szervével és szakmai szolgálatával együtt olyan politikát folytatott, amelynek célja az eszközeinek bővítése, védelme és a támogatások csökkentése volt az állam költségvetési terhének enyhítése érdekében. A második időszak az alap vagyonának meghatározása után következett, miután hivatalosan az ingatlan (a gyógyfürdők egy részének) tulajdonosává vált. Gondoskodott a létesítményekről, bevételeket gyűjtött belőlük, és ezeket a jó befogadó szellemében kezelte. A harmadik időszakban nagy anyagi kárt okozva tudatosan intézkedett a vagyonának csökkentése érdekében.
A tanács úgy véli, hogy 2014-ig az alap magas szintű felelősséget mutatott azáltal, hogy megindította a bírósági eljárásokat, és megszerezte a rehabilitációs célú speciális kórházak tulajdonjogát, megakadályozva ezzel a privatizációjukat és az eladásukat. A testület által hozott döntések is komolyan foglalkoztak a nyugdíj- és rokkantsági biztosítás megfelelő reformjával a költségvetési támogatások csökkentése érdekében.
Ha az alap folytatta volna az igazgatótanács 2012-ben elfogadott üzletpolitikáját, valószínű, hogy napjainkban az alapnak nyújtott állami támogatás – amely a hivatalos jelentések szerint körülbelül 23 százalék – több mint a felére csökkent volna, és ez a büdzsében több pénzt jelentene.
Ha az alap kezelhetné a vagyonát, az eszközkezeléssel kapcsolatos szakmai tevékenységeket ki lehetne vonni belőle, miközben továbbra is kizárólag a nyugdíj- és rokkantsági biztosítás területén folytatott tevékenységekkel foglalkozna.
A befektetésekhez – amelyekre szükség volna a tulajdonában lévő gyógyfürdők felépítéséhez vagy újjáélesztéséhez, átalakításához és rekonstrukciójához –, azon túlmenően, hogy saját forrásból biztosíthatná a pénzt, igényelhetné a kormány közvetlen támogatását is a befektetők számára hozott kormányrendelet alapján. A javasolt módon az állam gyógyfürdőit nem tennék ki az értékesítésnek, és az alap, mint a speciális kórházak ingatlantulajdonosa, képes lenne jövedelmet termelni, míg a speciális kórházak továbbra is ellátnák egészségügyi funkciójukat, nem veszítenék el a természeti és gyógyászati erőforrásaikat, nem adná azokat magántulajdonba az állam. Az alap, mint a gyógyfürdők speciális kórházainak tulajdonosa, befektetőként, közvetlenül vagy az általa alapított tőkeegyesítő társaságon keresztül részt vehetne az ösztönző támogatások elosztásában.
A második időszak 2014-ben kezdődött a nyugdíjtörvény módosításával. Az alap ekkor tért el az előző igazgatótanács által hozott vagyonjogi üzletpolitikájától. Vezetősége tudatosan elmulasztotta üzembe helyezni visszaszerzett ingatlanját, és nem kezdte meg a jövedelemtermelést. A speciális kórházaknak hatalmas kiadásaik voltak, amelyekre az adóhatóság tudatosan adót vetett ki. Az abszolút jogokat átruházta a speciális kórházak létesítményeire, bár ebben a konkrét esetben nem az ingatlan tulajdonjogainak átruházásáról van szó, hanem a jogerős bírósági ítéletek alapján megszerzett tulajdonjogokról. 2014-től 2019-ig az abszolút jogok átruházására kivetett adók és a speciális kórházakra fordított kiadások 250 millió dinárt tettek ki. Az adott időszakban az alap finanszírozta a nyugdíjasok ingyenes gyógyüdülését a létesítményeiben, amire több mint 2 milliárd dinárt költött. A vezetés gátlástalansága és következetlensége azokban az esetekben is észrevehető, amikor bírósági egyezségeket kötöttek egyes eljárásokban a speciális rehabilitációs kórházak tulajdonjogának meghatározása céljából, amelyeket nem véglegesítettek, és amelyekben az alap igazgatója önkényesen állapodott meg, illetve amelyeket önkényesen kötött meg az írásos bizonyítékok és a szakértői vélemények ellenében.
2014-ben megváltoztatták az alap kezelési struktúráját, azóta a tulajdonában levő speciális kórházak ingatlanjainak elidegenítéséről – amelyeket nem állami pénzen, hanem a biztosítottak járulékaiból építettek – a kormány által kinevezett igazgatótanács dönt. A tanács úgy véli, hogy elsősorban a Nyugdíj- és Rokkantbiztosítási Alap érdekeit kellene képviselniük, mert ellenkező esetben megsértik a nyugdíjtörvényt és a köztársasági kötelező társadalombiztosítási szervezet alapokmányának rendelkezéseit. A nyugdíjtörvény 2014. évi módosításakor megszüntették az alap felügyelőbizottságát is, amelynek feladata a döntések törvényességének ellenőrzése volt. Ez az ingatlanok eladásakor elmaradt.
A tanács szerint fel kell függeszteni a speciális rehabilitációs kórházak privatizációját, mert különben az alap elveszíti a létesítmények építésekor kitűzött célt, amely nem változtatható meg, mert a beruházási pénzt a kezdet kezdetén szigorúan elkülönítették.
A jelentés megírásával egy időben a tanács megtudta, hogy egy újabb speciális kórház eladására tettek kísérletet a piaci értékénél alacsonyabb kikiáltási áron. A köztársasági nyugdíjalap tulajdonában lévő Nova Varoš speciális rehabilitációs kórházáról, a Zlatarról van szó, amelynek idei, októberi kikiáltási ára 2.341.995 euró volt.
Fel kell függeszteni a speciális rehabilitációs kórházak privatizálását az egészségügyi szempontok miatt is. Eladásuk veszélyeztetné a köztársasági egészségügyi rendszert, akadályozná az állampolgárok kezelését és rehabilitációját, mert kikerülnének az egészségügyi intézmények hálózatából.
A fenti tény alátámasztásaként meg kell említenünk a Covid–19-vírusjárvány egy közelmúltbeli példáját, amikor a járvány miatt több speciális intézményt kórházzá alakítottak, amelyek az eladás vagy privatizálás esetén már nem lennének a Szerb Köztársaság egészségügyi rendszerében.
Ezzel kapcsolatban a tanács rámutatott arra az elfogadhatatlan tényre, hogy a Vranjska Banja rehabilitációs speciális kórház eladását a koronavírus-világjárvány második hullámának legintenzívebb időtartama alatt, 2020 júliusában végezték el, amikor Vranje községben rendkívüli állapotot hirdettek ki. A Vranjska Banja rehabilitációs kórházat 120 ággyal a privatizáció után törölték a köztársasági egészségügyi intézmények hálózatából, holott a helyi kerületi kórházak több ágyat kerestek koronavírusos betegek számára. Sajnos napi és többszörös haláleseteket jegyeztek. A tanács javaslata az Állami Számvevőszéknek:
– Vizsgálja felül a Kuršumlija Gyógyfürdő Žubor fürdőkomplexumának ingatlanértékesítése során megállapított piaci értéket, szem előtt tartva, hogy az eredetileg becsült piaci értékénél sokkal alacsonyabb áron adták el.
– Felül kell vizsgálni a Vranjska Banja-i különleges kórház eladását. Az ingatlan majd tízszer alacsonyabb áron kelt el, mint az eladásra kínált földterület eredetileg becsült piaci értéke. Ellenőrizni kell a piaci érték megállapítását is.
– Hatáskörével összhangban az ellenőrzés után megfelelő eljárást kell indítani a felelősökkel szemben.
A tanács ajánlása a köztársasági kormánynak:
– Tekintettel arra, hogy a szervezett bűnözés létére és elkövetésére utaló jelek vannak, utasítsa az illetékes intézményeket, elsősorban a Szervezett Bűnözés Elleni Ügyészséget, hogy hozzanak törvényes intézkedéseket az elkövetők azonosítására, valamint az fürdőkomplexum eladásával összefüggő büntetőeljárások megindítására.
– A kabinet kezdeményezzen eljárást az illetékes szervezett bűnözéssel foglalkozó ügyészségnél a felelős személyek ellen a szervezett bűnözésére utaló jelek fennállása miatt.
– A kormány javasolja a parlamentnek a nyugdíj- és rokkantbiztosítási törvény módosítását, hogy a biztosítottak, a munkaadók és az alap kedvezményezettjei arányosan és egyenlő mértékben részt vehessenek a döntéshozatalban. A nyugdíjalap igazgatótanácsa a fennálló összeférhetetlenség miatt az ingatlanok elidegenítésére vonatkozó döntéseket nem hozhatja meg, mert tagjainak többsége a köztársasági kormány képviselője.
– A kormány indítványozza a parlamentnél a köztulajdonról szóló törvény módosítását, amellyel eltörölnék az állami ingatlanok piaci érték alatti eladását. Kezdeményezze a Vagyonügyi Igazgatóságnál és a Köztársasági Nyugdíj- és Rokkantbiztosítónál a Nova Varoš-i Zlatar speciális kórház eladására vonatkozó nyilvános pályázat megsemmisítését, a köztársasági rehabilitációs speciális kórházak minden más privatizációjának és értékesítésének felfüggesztését az egészség megőrzése és az állampolgárok egészségvédelme érdekében – olvasható a kormány Korrupcióellenes Tanácsának jelentésében, amelyet december elsején nyújtott be a kabinetnek és a szervezett bűnözés elleni ügyészségnek.
TAKÁCS Magda
