Felháborodott olvasói üzenet érkezett a minap a Szabad Magyar Szó közösségi oldalának postaládájába. Azt nehezményezte az (egyébként külföldön, Svájcban élő) olvasó, hogy a hírfolyamban csak negatív híreket talált, csak tragédiákról értesült, amikor az itthoni dolgokról szeretett volna tájékozódni.
Érthető volt a felháborodása, hiszen éppen aznap kellett tudósítani a tavankúti gyilkosságról, ahol a tettes előbb baltával meggyilkolta az élettársát, majd elásta a testét a nappali szoba közepén. Halálos baleset volt Kúlán, de Hódságon is gyilkosság történt, itt emésztőgödörbe rejtette a tettes a holttestet. Aztán aznap kellett megírni azt is, hogy egyre többen fertőződnek meg kanyaróval, mert nem vették fel a védőoltást, és ezen a napon volt a daganatos gyermekek világnapja is. A statisztika azt mutatja, hogy Szerbiában átlagosan mindennap megbetegszik egy gyerek, hiszen évente mintegy 370 új rákos gyermeket jegyez az egészségügy.
A felháborodott olvasói levél után azonnal végiggörgettem a hírfolyamot, és sajnos igazat kellett adnom neki, valóban a negatív hírek voltak túlsúlyban, de megállapítottam, hogy túl sok választási lehetősége nincs ilyenkor a szerkesztőnek: vagy elhallgatja a rossz hírt (ilyet csinálnak sok helyen, de nem a Szabad Magyar Szónál), vagy pedig kénytelen-kelletlen megírja, hisz megtörtént, ez van, ide jutottunk, ilyen társadalomban élünk.
Természetesen az olvasó mérlegelhet, elolvassa-e a hírt, vagy sem. Szemet huny-e, vagy sem. A negatív hírek nem azért születnek, mert az újságíró, szerkesztő pesszimista, borúlátóan látja a jelent, vagy nem bízik a szebb jövőben, s nem is azért, hogy minél több olvasót szerezzen magának. Az újságíró tájékoztat, és gondolkodásra készteti az olvasóját. Amennyiben pedig visszagörgetem a híreket az elmúlt egy hétben, valóban alig találok olyat, ami derűlátásra adna okot. Önök szerint mi ennek az oka? Svájcban a hírek is jobbak, mint itthon?
TÓMÓ Margaréta
