1. Matild törökbecsei családi nyugdíjas kérdése: Egyedül él nagyon kicsi nyugdíjából. Anyagilag a fia támogatja, amikor tudja. Azt kérdezte, hogy kérvényezheti-e az energetikailag veszélyeztetett fogyasztói státuszt, jogosult-e a havi villamosenergia-kötelezettség csökkentésére.

A válasz: Ahhoz, hogy energetikailag veszélyeztetett fogyasztó legyen, le kell töltenie az űrlapot a Bányászati és Energiaügyi Minisztérium honlapjáról, vagy személyesen kérnie kell az önkormányzattól. Az űrlap kitöltése után be kell nyújtania a kérvényt az önkormányzathoz. A pályázat egész évben nyitva van.

A státuszra akkor jogosult, ha minden feltételnek megfelel. Az október 1-jén életbe lépett szabályozás szerint az egytagú háztartás legfeljebb 24 211 dináros havi bevétellel jogosult a kedvezményre 120 kilowattóráig. (A kéttagú háztartásoknál ez a határ 38 373 dinár, míg a háromtagú háztartások jövedelme nem haladhatja meg az 52 535 dinárt. Hasonló a helyzet a nagyobb létszámú háztartásoknál is, a hattagúaknál például 95 021 dinár a maximális jövedelem, minden további személy után 14 162 dinárral nő a limit.)

A jövedelem mellett a lakóterület nagysága is korlátozott: egyszemélyes háztartásnál 40 négyzetméter, kéttagúnál 58 négyzetméter, míg a hat vagy több tagot számláló háztartások esetében 96 négyzetméter a felső határt. A vidéki háztartások életterületük nagyságától függetlenül jogosultak a kedvezményre, amely az egészségi állapot alapján is elérhető. Azok a háztartások, amelyek tagjai pénzbeli szociális segélyt, gyermekpótlékot, emelt segélyt vagy ápolási térítést kapnak, automatikusan energiaérzékeny fogyasztói státuszba kerülnek. A számlacsökkentés független a korábbi villamosenergia-, földgáz- vagy hőenergia-tartozástól.

  1. Istán kérdése Zomborból: A nemzetközi szerződések alapján hogyan lehet kérelmet benyújtani és eljárást indítani a külföldön szerzett nyugdíj- és rokkantsági biztosítási jogok gyakorlására?

A válasz: Vladimir Stanković, a Nyugdíj- és Rokkantbiztosítási Alap nyugdíjjogosultsági szektorának az igazgatója érdeklődésünkre elmondta, hogy az alapnak jelenleg 35 nemzetközi társadalombiztosítási megállapodása van más országokkal, amelyek alapján az állampolgárok gyakorolják a Nyugdíj- és Rokkantbiztosítási Alapból származó jogaikat.

„Ha valaki külföldön, azaz a Szerb Köztársaság területén kívül dolgozott, ezt a tényt be kell jelenteni a nyugdíjalapnál, mert ettől függ a nyugdíjjogosultság gyakorlásának jövőbeni eljárása. Az eljárást megfelelő megkereséssel indítják, amelyben megjelölik, hogy a biztosított a Szerb Köztársaságon kívül mely országokban szerzett biztosítási időt, és a kérelemhez csatolják a külföldi munkavállalás megfelelő igazolását is. A nemzetközi társadalombiztosítási egyezmények az adminisztratív és jogi segítségnyújtás keretében lehetővé teszik az érintett személynek, hogy kérelmet nyújtson be annak a biztósítónak, amelynek a területén állandó vagy ideiglenes lakóhellyel rendelkezik. Fontos tudni, hogy a nyugdíjjogosultságról minden egyes szerződő állam külön dönt, amelynek területén a biztosított dolgozott, alkalmazva a nemzeti szabályozásokat és nemzetközi társadalombiztosítási egyezményeket. Ha a biztosított megfelel a feltételeknek az egyik szerződő állam területén szerzett szolgálati idő alapján, a nyugdíj megállapítása a másik állam területén szerzett szolgálati idő figyelembevétele nélkül történik. Ha azonban ezek a feltételek nem teljesülnek, a társadalombiztosításról szóló nemzetközi egyezmény értelmében a szerződő államok területén szerzett biztosítási időket összeadják, és a nyugdíj arányos részét megállapítják.

Egy rokkantnyugdíjas olvasónk kérdése: Rokkantnyugdíjas vagyok, hamarosan a városvezetés egyik bizottsági tagja leszek havi fizetésért. Ez utóbbi mennyiben érinti a rokkantnyugdíjamat? Megszűnhet-e?

A válasz: A nyugdíj- és rokkantbiztosítási törvény szerint a rokkantnyugdíjas nem létesíthet munkaviszonyt a rokkantsági nyugdíjra való jogosultságával, mert a munkaviszony létesítésével megszűnnek azok az okok, amelyek a rokkantsági nyugdíjjogosultság megszerzéséhez vezettek. A Munkaügyi Minisztérium álláspontja szerint a rokkantnyugdíjas egyes munkakörön kívüli munkavégzése nem képez jogalapot a rokkantnyugdíjra való jogosultság automatikus elvesztésére, sem pedig a rokkantnyugdíjas rokkantságának újbóli megállapítására irányuló eljárás megindítására. Kérdésére tehát az lenne a válasz, hogy fennáll a rokkantnyugdíjra való jogosultság elvesztésének veszélye, de nem automatikusan, és erre nincs egyértelmű jogszabályi előírás, ezért azt javasoljuk, hogy érdeklődjön közvetlenül a Nyugdíj- és Rokkantbiztosítási Alapnál, vagy a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásával foglalkozó Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálatnál.

Korkedvezményes nyugdíj íránti érdeklődő olvasónk kérdése: 62 éves vagyok, 38 év és 2 hónap munkaviszonyom van, plusz 2 év jár a harmadik gyermekem után. Tavaly júniustól betegszabadságon vagyok. Hivatalosan is átadtam a nyugdíjkérelmemet. Jogosult vagyok-e korkedvezményes nyugdíjra?

Aválasz: A biztosított előrehozott öregségi nyugdíjra akkor jogosult, ha legalább 40 év biztosítási szolgálati ideje van, és legalább 60 éves. A harmadik gyemek után járó 2 évet nem számítják szolgálati időnek, csak az alapnyugdíj kiszámításakor játszik szerepet. Ha önhibáján kívül a munkahelyéről elbocsátják (ettől tart), akkor a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálattól (munkaközvetítőtől) pénzbeli juttatást kap. Kivételesen 24 hónapig folyósítják annak a munkanélkülinek, akinek a nyugdíjjogosultság gyakorlása első feltételének teljesítéséig legfeljebb két év hiányzik.

 T. M.