Veszélyben az állami érettségi?
Április elején lezajlott az állami érettségi második kísérleti tesztelése. Az illetékes minisztériumi háttérintézmények ugyan begyűjtötték az eredményeket, és – mivel nyilván kötelesek számot adni a külföldi adományozóknak arról, mire költötték el a tetemes összegű támogatásokat – egy műhelymunka keretében át is tekintették. Ez az értékelés azonban a nyilvánosság teljes kizárásával történt.
Hivatalos közleményben csupán a csöppet sem megnyugtató összesített eredményeket közölték. Ezek szerint az angol nyelvi teszt sikerült legjobban 64%-os teljesítménnyel. A többi tantárgy átlaga nem érte el az 50%-ot (egyedül kémiából volt 51%). Matematikából országos lett a „bukta”, még a gimnazisták is mindössze 18%-os átlageredményt értek el, a szakiskolások ennél kevesebbet.
A szerbiai attitűdre jellemzően a zárt körű „műhelymunka” során sikerült „magyarázatot” kiagyalni a fiaskóra. A hivatalos megfogalmazás szerint: „A tanulók felkészítés nélkül, a rendes tanítás során töltötték ki teszteket. Emiatt a motivációjuk nem volt magas. Bár ezúttal sem a diákok teljesítménye volt fókuszban, az eredmények jobbak lettek, mint 2020 októberében, az első próba során.”
Ha ehhez hozzátesszük, hogy a korábbi katasztrofális eredményt utóbb a sajtó nyakába próbálták varrni, mondván, túlzottan bíráló hangvételben tájékoztatott az állami érettségi első próbájáról, akár még „érthető” is lehetne, hogy a mostani elemzést a nyilvánosság teljes kizárásával folytatták le.
A vizsgázó diákok nemigen rejtették véka alá, hogy a próba számukra semmilyen kihívást nem jelentett, és nem is igen igyekeztek teljesíteni.
Az egyik kiváló előmenetelű tanuló mindhárom vizsganapon kitöltetlenül adta be a feladatlapját, csupán annyit mondott: „Senkinek nincs joga elvenni kilenc órát az életemből.” Radivoje Stojković, az újvidéki Zmaj elitgimnázium igazgatója úgy véli, hogy a matematikából elért 18 pontos átlag nem a valós helyzetet mutatja.
„Sokkal többet tudnak ők ennél, de a mi fiataljaink nem erőltetik meg magukat. Pragmatikus elvek szerint cselekszenek: ha nem muszáj, akkor nem csinálják.”
A jövőre „élesben” is esedékes állami érettségi az egyetemi fölvételi vizsgát lenne hivatott kiváltani. Akadémiai körökben szintén nem lelkesednek egyaránt az ötletért, a karok többsége ugyanis bejelentette: továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy saját felvételi vizsgát is tartson, az érettségi vizsga eredményét pedig legfeljebb a szükséges pontszámok 10%-áig számítja be.
A Blic napilapnak nyilatkozva Snežana Medić, a belgrádi Bölcsészettudományi Kar nyugalmazott tanára, az állami érettségi projekt egyik részvevője ki is jelentette: „Az egyetemi karok értékelése miatt az állami érettségi veszélybe került.”
Kisérettségi áttelepítve
Nem kisebb veszély leselkedik a kisérettségi vizsgára sem. Sőt!
Mire Önök e sorokat olvassák, addigra kiderül, hol, hogyan és milyen biztonsági és egyéb intézkedések közepette kell lebonyolítani június 26–29-én, azaz hétfőn, kedden és szerdán ezt a megméretést. A héten még arról szóltak a hírek, hogy a szigorított megelőző intézkedések érdekében a kisérettségi helyszíneinek számát csökkenteni fogják, és egy-egy önkormányzat több iskolájából egyetlen vizsgahelyre irányítják át a diákokat. Ez sok helyen utaztatással járna, és káros hatása lehet akár az eredményre is. A hatóságok nyilván úgy vélik, hogy kevesebb helyszínt megbízhatóbban lehet biztosítani.
Az oktatási minisztérium néhány napja kiadott szűkszavú közleménye prioritásnak tartja, hogy „a gyermekek és az oktatásban dolgozók biztonságban legyenek, és a Belügyminisztériummal együttműködve minden megelőző intézkedést és teendőt megtesz annak érdekében, hogy a záróvizsga a terv szerint menjen végbe”.
A korábbinál még morbidabb (de szintén alaptalan) múlt csütörtöki bombafenyegetés erre még rá is tett néhány lapáttal, így vasárnap délután, amikor e sorokat írom, az érvényes opció szerint akár egy egész község összes iskolájából egyetlen megfelelő nagyságú helyiségbe kell majd tömöríteni esetenként több száz nyolcadikost. (Az érvényes szabályok szerint erre csak jókora sportcsarnok felel meg.) De ha itt valóban felrobbanna egy-két bomba? Ilyenre jobb nem gondolni!
A tét tehát itt és most nem az elérhető eredmény, hanem maga a vizsga megtartása. És persze óriási kérdés, hogy az állam(vezetés) vajon képes és alkalmas-e arra, hogy az ország működését elfogadható szinten szavatolja. A kormánynak nincs mitől tartania. Belebukni nem tud, hiszen már hónapok óta (és vélhetően még jó ideig) ún. ügyvezető kormányként működik.
Nemzeti próbatesztelés mély csendben
Közben a múlt héten lezajlott a nagy nemzeti próbatesztelés, amelynek során a negyedik és a hetedik osztályosok adtak számot a teljesítményükről. A felmérés az állami érettségi vizsgához hasonlóan meglehetős csendben zajlott le, bombariadó például sehol sem volt.
A sajtóban jobbára csak instant hírek jelentek meg a felmérés céljáról és módjáról. E sorok írásáig nem jelent meg érdemi információ sem a tesztek tartalmáról, sem az eredményekről. Egyedül azt lehetett itt-ott olvasni, hogy a negyedikes teszt könnyű volt. Persze, kérdés, hogy a talmi sikerélmény reményében meddig és milyen mértékben lehet egy felmérésen könnyíteni úgy, hogy ettől még megőrizze a validitását.
A hetedikesek esetében inkább a tantárgyválasztásról érkeztek hírek, ami igencsak iskola- és tanárfüggőnek tűnik.
Mint írtuk, az illetékes minisztérium szigorúan megtiltotta, hogy a tesztek bármelyikét akár részleteiben, akár teljes egészében bárki nyilvánosságra hozza mindaddig, amíg a minisztérium hivatalosan közzé nem teszi. Ez mindeddig nem történt meg. Hacsak a tesztelés „forradalmi” újításának nem szánnak valami fontos szerepet az eredmény kialakításában. Mint ismeretes, az idei teszteken ceruzával kellett beírni a válaszokat. A törlőgumit pedig már régen feltalálták. Hogy ez jó-e bárkinek is, abban most ne mélyedjünk el.
BERETKA Ferenc