Május 28-a az éhezés elleni küzdelem világnapja. Az éhezés minden földrészen jelen van napjainkban is, erre hívja fel az emberek figyelmét ez a nap. Szakértők szerint több mint 815 millió ember nem jut a napi szükséglethez elegendő élelemhez. 

A The Hunger Projectet 1977-ben alapították, 2004-ben megkapta a lehetőséget (ENSZ Millenniumi Projekt Éhezés Munkacsoport), hogy felhívja a világ figyelmét arra, milyen nagy a szegénység és ennek következményeként az éhezők száma. Az éhezés elleni világnapot az Éhezés Projekt kezdeményezésére 2011-től tartják meg.

Ennek a napnak az a célja, hogy olyan fenntartható megoldásokat népszerűsítsenek, amelyek segítik az embereket az éhezés és szegénység megszüntetésében. Ahhoz, hogy az éhezést világszerte megszüntethessük, nem elég egyetlen dolog megváltoztatása, komplex megoldás kell: a béke fenntartása, a társadalmi harmónia, az emberi jogok tiszteletben tartása és a jó kormányzás támogatják a nélkülözésben élő emberek felzárkóztatását.

Minden kilencedik ember éhezik

Minden kilencedik ember éhínségben szenved – derül ki az ENSZ 2018-as A világ élelmiszerbiztonsági és élelmezési jelentéséből, amelyet tavaly hoztak nyilvánosságra.

Az évenként készített kutatás számai azt mutatják, hogy a helyzet folyamatosan romlik. 2015-ben 785 millió éhező volt, egy évvel később 10 millióval többen szenvedtek élelmiszerhiánytól, 2017-ben pedig újabb 15 millió fővel nőtt az éhezők száma. 2018-ban 821 millió konkrét éhezőt mutattak az adatok, de a nem elégséges táplálkozás sokkal többeket sújt, a kutatás eredményei alapján évtizedek óta nem tapasztalt éhínség felé tart a világ. Az elmúlt három év folyamán olyannyira megnőtt az éhező emberek száma, hogy sürgős beavatkozásra van szükség.

„Ha 2030-ra egy éhség- és alultápláltság-mentes világban szeretnénk élni, fejlesztenünk kell az élelmiszerellátó rendszereinket, illetve javítanunk kell az emberek megélhetési lehetőségein, válaszul az éghajlatváltozásra és a szélsőséges időjárásra” – áll a jelentésben.

Bibliai méretű éhínség jöhet

Azóta azonban felütötte a fejét a koronavírus okozta világjárvány, amely következtében az idén 265 millióra emelkedhet, vagyis csaknem megduplázódhat az élelemhiánnyal küzdők száma a világon, ha a kormányok és a magánszektor nem avatkozik közbe – figyelmeztetett az ENSZ Világélelmezési Programja (WFP).

„Miközben a Covid–19-világjárvánnyal küzdünk, egy éhínségjárvány szélén állunk” – jelentette ki David Beasley, a WFP vezérigazgatója az ENSZ Biztonsági Tanácsa előtt. Mint mondta, „minden este 821 millió ember hajtja éhesen álomra fejét világszerte”, további 135 millió ember esetében „az éhínség válságos szintet vagy még ennél is rosszabbat ért el”. A WFP elemzése szerint az idei év végéig további 130 millió ember sodródhat az éhínség szélére a világjárvány következtében.

Beasley arról beszélt, hogy bibliai méretű éhínséggel szembesülhetnek mintegy három tucat országban néhány hónapon belül, ha most nem készülnek fel és nem cselekszenek, biztosítva a segítséghez szükséges anyagi forrásokat és a kereskedelem zavartalanságát.

Emlékeztetett, hogy már a koronavírus-járvány előtt figyelmeztette a világ vezetőit, hogy „2020-ban a második világháború óta nem tapasztalt humanitárius válsággal szembesülhetnek” a fegyveres konfliktusok, afrikai sáskajárások és a gyakoribbá váló természeti csapások, illetve gazdasági válságok miatt. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) elemzése szerint pedig a világgazdaság 3 százalékkal zsugorodhat az idén, ami az 1930-as évek gazdasági világválsága óta nem látott visszaesés lehet.

Szerbiában jobb a helyzet?

Aleksandar Vučić államfő a Blic napilapnak adott újévi interjújában számadatokat közölt a szegénység fokáról Szerbiában, így azoknak a polgároknak a számáról is, akik éheznek. Azt nyilatkozta, hogy „Szerbiában a lakosság két százalékánál nem több azok száma, akikről el lehet mondani, hogy éheznek”, de hozzátette, naponta dolgoznak azon, hogy ez a helyzet jobb legyen, és ez „látható is”. Azt állítja, hogy „a családok hűtőszekrényében nem olyan rossz a helyzet”, hozzáteszi, hogy a bankszámlájuk állapota viszont lehetne sokkal jobb is. Szerinte az új utakba való beruházás a megfelelő „út”, hogy mind a hűtőszekrényekben, mind a bankszámlákon rendeződjön a helyzet.

Az Istinomer.rs tényfeltáró hírportál megpróbált utánajárni, hogy honnan származnak a számadatok az éhezők számáról, és mikoriak azok, de nem kaptak választ a kérdéseikre az elnöktől. Viszont hangsúlyozzák, a legutolsó elérhető adatok nem támasztják alá az államfő állítását.

Ana Brnabić kormányfő is úgy nyilatkozott még tavaly, hogy szinte teljesen felszámolták a szegénységet az országban, de nem kaptunk választ arra, milyen adatokra alapozza ezt a megállapítását.

A Köztársasági Statisztikai Hivatal adatai szerint, aki 2018-ban havonta kevesebb mint 17 000 dinárból volt kénytelen megélni, az hivatalosan is a szegénység peremére szorult, bevételéből nem tudta biztosítani a decemberi minimális fogyasztói kosár tartalmát, amely akkor 36 500 dinárt tett ki.

A BBC sem talált semmilyen új adatot a szegénység fokára nézve Szerbiában, mert se a szerb kormány szegénység csökkentésével foglalkozó csapata (SIPRU), sem a Köztársasági Statisztikai Hivatal nem rendelkezik erre nézve új felmérésekkel. A kormányfő kabinetjétől azt a választ kapta a BBC újságírója, hogy a kormányfő a Világbank adataira hivatkozik, viszont ennek a pénzügyi intézménynek az utolsó fellelhető Szerbiára vonatkozóan adatai a 2015-ös évből származnak.

A Köztársasági Statisztikai Hivatal adatai alapján 2018-ban hozzávetőlegesen 245 000 polgár részesült szociális segélyben. Az Istinomer.rs szerint „ha Szerbiának 2018-ban mintegy 7 millió lakosa volt, akkor a polgárok 3,5%-a szorult szociális segélyre, tehát ebben az esetben nem igaz, amit az államfő és a kormányfő állítanak. Annak ellenére, hogy a 2017-es évhez képest a szegénységi kockázat mértéke 1,4 százalékkal volt alacsonyabb, a Szerbiában élő polgárok majdnem egynegyedénél (24,3%) 2018-ban fennáll a veszélye, hogy elszegényednek”.

A polgárok szinte egyharmada (34,3%) a szegénység határán, anyagilag veszélyeztetett helyzetben, olyan háztartásban él, ahol a munkaintenzitás kifejezetten alacsony – a Köztársasági Statisztikai Hivatal szerint ezek pedig a legfontosabb mutatói a veszélyeztetettségnek. A kormány szegénység csökkentésével foglalkozó csapatának 2018-ban közzétett adatai alapján 2017-ben 500 ezer polgár nem tudta kielégíteni az alapvető szükségleteit, vagyis az adataik szerint a lakosok 7,2%-ának nem volt pénze élelmiszerre, ruházati cikkekre, lakhatásra, az otthonának a fűtésére, vagyis a létminimum alatt él.

A rendkívüli állapot alatt sokan éheztek

Már a rendkívüli állapot ideje alatt is beszámoltunk olyan humánus emberekről, akik ahelyett, hogy bezárták volna az éttermüket, naponta ingyen ételt biztosítottak a rászorulóknak. Adán a Laguna étterem egykori tulajdonosa, Strebik István arról számolt be lapunknak, hogy kifejezetten olyan embereket szerettek volna támogatni, akik mindenféle segélyosztásból kimaradnak, de a létminimum alatt élnek: „Azok, akik nem tudnak telefonálni, vagy nem merik felhívni az illetékeseket, nem tudnak követelőzni, mint sokan, akiknek nem is járna a segély. Mi ismerjük ezt a réteget, és rajtuk próbálunk meg segíteni. Rengeteg elesett ember van, olyanok, akik ágyhoz kötöttek, van, akinek levágták a lábát, nincs családja. Általában ezeket az embereket próbáljuk kiszűrni, és nekik segíteni.” A többi étteremtulajdonos is erről számolt be, Zentán és Szabadkán is nagy volt a rászorulók száma, nem is tudtak mindenkinek segíteni.

Slađana Ljubičić, a Tető a fejünk felett (Krov nad glavom) országos kezdeményezés újvidéki aktivistája szerint ez az egész országra jellemző:

„A kezdeményezésünk elsődleges célja, hogy senki se maradjon tető nélkül, mindenkinek legyen otthona, ezzel együtt megélhetési lehetősége, betevő falatja is. A rendkívüli állapot bevezetése alatt viszont szembesültünk azzal a ténnyel, hogy nagyon sokan jelentkeztek, hogy nincs mit enniük. Így a rendkívüli állapot ideje alatt arra fókuszáltunk, hogy senki se legyen éhes. Sok volontőr csatlakozott az akciónkhoz, és így egész Szerbia területén több mint 1700 családnak juttattunk el élelmiszercsomagot, amit csakis a jószívű polgárok támogatásával tehettünk meg. Az érintett családok nagyon nehéz körülmények között élnek, nincs élelmük, megfelelő ruházatuk, sokan áram és víz nélkül élnek. Nincsenek meg a megfelelő életkörülményeik sem: nincs bútoruk, nincs mivel fűteniük télen.”

Ljubičić szerint a legfontosabb, hogy felébredjen bennünk a szolidaritás érzése, erre próbálják ösztönözni a polgárokat, és ilyen módon sok család jutott élelemhez akkor, amikor a legnagyobb szüksége volt arra:

„Fontos, hogy ráébresszük az embereket arra, hogy saját közösségükben szervezkedjenek, főleg olyan településeken, ahol nem rendelkezünk tagsággal. Így tudtunk nagy erőfeszítések árán helyi szövetségeseket találni és olyan vajdasági településekre is csomagot küldeni, ahol valóban óriási szükség volt rá, így például Bácskossuthfalván, Kabolon, Nyékincán, Zsablyán és még számos kisebb szerbiai településen osztottunk élelmet. Ha ezek a szövetségeseink nem lettek volna, akkor ezek a családok, egyedülálló anyák és gyermekeik élelem nélkül maradtak volna, mert a mi értesüléseink szerint semmilyen támogatásban nem részesültek az államtól a rendkívüli állapot ideje alatt.”

Se az állam, se a város nem reagált megfelelő módon

Újvidéken és a közeli településeken Slađana Ljubičić is segített az élelmiszercsomagok szétosztásában. Elmondása szerint nagyon nagy szegénységet tapasztalt:

„Amit láttunk, az aggodalomra ad okot. Az emberek többségének semmiféle dokumentuma sincs, így most ők ezt a százeurós egyszeri segélyt sem tudták igényelni. Ezúton szeretnénk hatni azokra, akik valamilyen okból nem szeretnék igényelni a támogatást, hogy tegyék meg, és adják oda szegény sorsú szomszédjuknak, hajléktalannak, vagy utalják át a szervezetünk számlaszámára, és majd mi továbbítjuk azt élelmiszer formájában a rászorulóknak.”

Az újvidéki aktivista nem derülátó, úgy véli, a legérzékenyebb csoportok kerülnek legrosszabb helyzetbe a járvány alatt hozott vagy éppen nem hozott intézkedések miatt:

„Az állam nem tudott megfelelő módon reagálni a felmerülő problémára a rendkívüli állapot ideje alatt. Nem létezik olyan válságstáb, amelyik ezzel a problémával foglalkozott volna, egyetlen stratégiát sem hallhattunk arra nézve, hogy a szegénységet hogyan szorítsuk vissza, annak ellenére, hogy sokan éppen a rendkívüli helyzet bevezetése miatt váltak munkanélkülivé, maradtak családok bevétel nélkül. Ennek a következményeit még csak ezek után tapasztaljuk majd. Ezzel együtt a végrehajtóknak is több munkájuk lesz, hiszen a polgárok tartozása egyre csak növekszik, fizetést viszont nem kapnak.”

Telečki Boris szabadkai aktivista elmondta, a csomagokat olyan élelmiszerekből próbálják összeállítani mintegy ötezer dináros értékben, amelyekben megfelelő mennyiségű kalória mellett fontos tápanyagok is találhatóak, így friss zöldség és gyümölcs is bőven került a csomagokba. Telečki kiemeli, sajnálatos módon a rendkívüli állapot alatt kizárólag a nyugdíjasok kaptak csomagot, a szociális támogatásra szorulók családok nem, és a segély összegét sem növelték:

„Szabadkán sem jobb a helyzet, mint az egész országban. Semmilyen stratégiai terv nem született a legérzékenyebb csoportok megsegítésére, leszámítva az élelmiszercsomagok osztását a nyugdíjasok számára, ami a legegyszerűbb, legolcsóbb marketingfogás volt. Egyrészt nem is kapott minden nyugdíjas csomagot, másrészt annak értéke nem haladta meg az ötszáz-hatszáz dinárt. Úgy gondolom, nekünk, polgároknak foglalkoznunk kell azzal, hogy egy városban, amelynek az éves költségvetése 8,3 milliárd dinárt tesz ki, a szociális juttatásokra mindössze 139,3 millió dinárt fordítanak, ami a költségvetési összegnek mindössze 2%-a. Nehéz elhinni, hogy a krízis alatt nem lehetett volna megnövelni a szociális segély összegét, amikor a kijárási tilalom miatt sok szezonmunkás nem tudott munkát vállalni, és emiatt sok család éhezett.”

A szabadkai aktivista hozzátette, még pár hétig segítik a rászoruló családokat, mert a rendkívüli állapot ugyan megszűnt, de az országban a szegénység nem.

VÍGI ZSOLDOS Zsaklina