Semmi új a nap alatt! Az elmúlt évekhez hasonlóan ezúttal is egyre több szó esik az állami szektorban dolgozók bérének növeléséről és a nyugdíjak emeléséről a gazdasági eredmények vetületében. A végső döntést – az állami szektor fizetésemelésének pontos százalékával – ez év utolsó negyedévében, legkésőbb októberben vagy novemberben kell meghozni. Legalábbis ez volt a helyzet minden előző évben, szem előtt tartva, hogy ez az az időszak, amikor az államháztartás állapota egész évre kiszámítható. Ugyanakkor meghatározzák azt az összeget is, amellyel az 1,7 millió nyugdíjas járandóságát lineárisan növelik. Vezetőink (újévtől) legkevesebb 5 százalékot jeleznek. A kiigazítás után (öt százalék esetében) az átlagellátmány 1470 dinárral lesz nagyobb a mostaninál, tehát 29 400 dinár helyett 30 870 dinár várható.

A nagyobb nyugdíjjal rendelkezők „vastagabb borítékot” kapnak, de a legtöbb nyugdíjas számára az emelés „hozadéka” 750 és 1000 dinár lesz. Szerbiában a legtöbb nyugdíjas (mintegy 17 százalékuk) juttatása 15 000 és 20 000 dinár között mozog. A 30 ezer dinár járandósággal rendelkezők a jövő évtől kezdve havonta körülbelül 1450 dinárral kapnak többet. Nem szabad kizárni az időközbeni egyszeri segítségnyújtás lehetőségét a legidősebbek számára, mondják a szakminisztériumban.

– Ami fontos, hogy ha a dolgok így folytatódnak, Szerbia polgárai a fizetések és a nyugdíjak jelentős növekedésére számíthatnak – mondta a minap Aleksandar Vučić elnök.

A nyugdíjemelés mértékét a svájci képlet alapján számolják ki. A mérce a nettó átlagbér és a fogyasztói árak változásainak 50 százaléka az előző naptári év (2020) június hónapjától kezdve az idei júniusig a statisztikai intézet adatai alapján.

A statisztikai intézet kimutatása szerint januártól áprilisig a nettó átlagbérek névlegesen 8,5 százalékkal, reálisan pedig 6,2 százalékkal nőttek. A személyes fogyasztási cikkek és szolgáltatások árai májusban áprilishoz képest átlagosan 0,5 százalékkal, tavaly decemberhez viszonyítva átlagosan 3,2 százalékkal drágultak. Az év eleji infláció 1,1 százalékkal nőtt 2020 januárjához képest. Egyes közgazdászok úgy vélik, ez az év végére közel marad a három százalékhoz. A gyümölcsök és zöldségek ára a nyár folyamán megnyugszik, miután lejár az árak növekedésére gyakorolt ​​szezonális hatásuk. Őszre ismét áreltolódásra számíthatunk, de ez három százalékon belül maradhat.

Átlagosan szinte mindennap öt-tíz dinárral drágul minden. Csak akkor vesszük észre, ha a régi számlákat összehasonlítjuk az újakkal. A statisztikai adatok sokszor félrevezetnek bennünket. Az átlagfizetés csak a televízióban és a sajtótájékoztatókon nő. Ha halomra tennénk a pénzünket, elmennénk vásárolni, és a vett termékeket összevetnénk a tavaly ugyanabban a hónapban beszerzett áruval, meglátnánk, mennyivel emelkedtek az árak! Gyakran még két fizetésből sem lehet gondtalanul megélni! A fogyasztónak választaniuk kell, hogy mit fizetnek az adott hónapban, és mivel maradnak adósak. A piacon meggyőződhetünk arról, hogy főleg az idős nyugdíjasok csak egy cukkinit, két paradicsomot és egy uborkát vesznek. A cukkini a húst váltja fel, mert az utóbbira nincs pénz! Teljesen világos, sokaknak a túléléshez le kell mondaniuk abban a hónapban az áram, a víz vagy néhány kommunális szolgáltatás kifizetéséről…

Az Efektiva Fogyasztóvédelmi Egyesület áttekintést készített a szolgáltatások árának emelkedéséről. Jovan Ristić szerint az árak ugrása jelentős volt, és különösen aggasztó, hogy a Covid–19-járvány idején történt. „Globális katasztrófa, amely veszélybe sodorta számos állampolgár létét. A fogyasztók a leginkább kiszolgáltatottak az általános gazdasági érdekű élelmiszerek és szolgáltatások magasabb áraival szemben”, fogalmazott.

TAKÁCS Magda