Van az úgy, hogy az ember kissé többet iszik, mint illene, elengedi magát kissé jobban, mint ahogyan azt a környezete elfogadhatónak tartja, megtesz dolgokat, amiket nagyon nem kellett volna… Aztán jön a másnap, s ha az emlékezetben vannak is homályos foltok, akad, aki kiegészíti, helyrecsúsztatja a részleteket, teljessé teszi az összképet. Rosszabb esetben felvétel is készült a túlságosan vidámra sikeredett éjszakáról, így aztán a meggondolatlanságnak dokumentuma is van – ami csak még rosszabbá teszi a szembesülést.
A jóérzésű ember ilyenkor magába néz, nagy elszánással bocsánatot kér a megbántottaktól, megsértettektől, elnézést a minősíthetetlen viselkedéséért, és reméli, hogy egyhamar nem keveredik hasonló helyzetbe.
Jobb esetben.
Csak hát vannak, ugyebár, olyan esetek is, amikor a delikvens megpróbál úgy tenni, mintha minden a legnagyobb rendben volna, hát Istenem, kissé elengedte magát, most mi abban a rossz, az vesse rá az első követ, akivel soha nem történt ilyesmi, nem kellene ekkora feneket keríteni a dolognak… Na, pont így viselkedik a Szerbiai Belügyminisztérium, élén a tárcavezető Aleksandar Vulinnal, aki napok óta nem érzi szükségét, hogy megszólaljon – pedig más alkalmakkor szinte be nem áll a szája. Pedig ezúttal lehetne is akár mondanivalója.
Január 2-án tudatta a Sandžak Press portál a hírt, hogy a priboji rendőrség egyik tagja a Facebookon tett közzé egy felvételt, amelyen az látható/hallható, ahogyan egy nagyobb társaság mulat. Történetesen egy olyan dalocska ritmusára, amely arról regél, hogy a költői én szívének mennyire kedves Srebrenica, amely akár háromszor is megismétlődhetne, amelyben Sjenicát újabb Srebrenicaként, (Novi) Pazart pedig újabb Vukovarként látja az ismeretlen szerző, s amely a csetnikeket is megemlíti, akik Fatima ruháját vették birtokukba…
A nagyobb társaságot rendőrök alkották tisztjeikkel egyetemben. Az összejövetelt egyikük gyermekének születése alkalmából rendezte a büszke apa – aki nem azonos a felvételt posztolóval, s aki egyelőre az egyetlen, aki úgy érezte, illik bocsánatot kérnie.
Priboj ugyanis Szandzsákban van, szerbek és bosnyákok vegyesen lakják. Ahogyan az egész térséget. Ha szandzsáki bosnyák lennék, egészen biztosan rosszul érintene, hogy a védelmemre felesküdött rendőrség tagjainak elég néhány pohárka szesz, és máris a kiirtásomról, megerőszakolásomról kezdenek danolászni, hogy a nemzettársaim által lakott városoknak olyan sorsot szánnak, mint amilyen Vukovart és Srebrenicát sújtotta – és nagyon, nagyon jól tudjuk, hogy milyen sors volt ez, hiszen a legújabb Balkán-háborúk legbrutálisabb, legvéresebb, legkegyetlenebb színterei voltak, ahol mindenféle szerb fegyveres erők iszonyatos gaztetteket hajtottak végre.
És a szandzsákiakat, szerbeket és bosnyákokat tényleg rosszul érintette az eset, számos szervezet és egyén tiltakozott. „Senkitől sem helyénvaló, hogy ilyet tegyen, főleg nem, ha a rendőrségről van szó. Nem helyénvaló, hogy a rendőrség dicsőíti a gonosztevőket és azokat, akik rémtetteket követtek el egy nemzet tagjai ellen, hogy ugyanezen rémtettek megismétlésére szólít, különösképpen azért, mert többnemzetiségű környezetben élünk, ebben a környezetben dolgoznak ezek a rendőrök, s az itt élők így nem bízhatnak abban, hogy ezek a rendőrök biztosítani fogják a nyugalmukat. Mi több, az itt élők rettegni fognak az ilyen rendőrségtől” – mondta az eset kapcsán Harun Eminagić imám, aki szerint az igazi bocsánatkérés az lenne, ha mindazok, akik részt vettek a buliban, lemondanának tisztségükről, hiszen megszégyenítették az egyenruhát, amelyet viselnek, és az esküt, amelyet tettek.
A bocsánatot kérő rendőr hangsúlyozta, hogy nem akartak megbántani senkit, a dalt nem kérte senki, az csak úgy megszólalt egy YouTube-listáról, megemlítette, hogy ennek a „dalnak” sem abban a buliban, sem másutt nem kellene felhangzania, s ígéretet tett, hogy a jövőben az ilyen rigmusok felhangzásakor kikapcsolja a zenét. Elmondta azt is, hogy a nótát nem az egész vendégsereg énekelte, ami a felvételen is látható.
És ez igaz is. Csakhogy ugyanezen a felvételen más dolgok is látszódnak. Nevezetesen, hogy a rend éber őrei magukból kivetkőzve, félmeztelenül, szakadt alsóruházatban vedelnek, többek között. Ami ugyan a magánügyük is lehetne, elvégre szolgálaton kívül, szabadidejében mindenki azt tehet, amit akar. Némi megszorítással. De a tény, hogy ezt egyesek jónak látták megosztani a közösségi médiában, azt bizonyítja, hogy a résztvevők tényleg nem láttak semmi kivetnivalót az egészben. És ez már igencsak kínos.
S ha Aleksandar Vulin belügyminiszter nem is érezte szükségét, hogy megnyilvánuljon az ügyben, amely igencsak rossz fényt vet a rendőrségre, megtette ezt az államfő, akinek ugyan nem sok beleszólása lehetne a dologba, de azért volt véleménye. Aleksandar Vučić elítélte a rendőrök viselkedését, és ígéretet tett, hogy az állam nem hagyja, hogy bárki is veszélyeztetve érezze magát. És eközben megtalálta a módját, hogy még egy lapáttal rátegyen az egész gyalázatra, még egy kicsit rosszabb színben tüntesse fel a rendvédelmet. „Amikor Novi Pazarban és Sjenicában jártam, akárhová akartam beülni csevapozni, burekozni, mindenhol odajött a katonai biztonsági szolgálat vagy a nemzetbiztonsági szolgálat valamely tagja, hogy elmondja, ne ott egyek, mert ott Naser Orićot dicsőítő dalokat énekelnek, én meg mondtam, hogy hagyjanak már a dalokkal…” – mesélte Vučić, aki vélhetően a legkevésbé sem volt tudatában annak, hogy éppen egy újabb bizonyítékát adta annak, hogy a rend dicső őreire igencsak ráférne egy kis érzékenyítés.
És nemcsak Szandzsákban.
Mert ezek után érdekes lenne megtudni, hogy milyen dalok hangzanak el zárt körű rendezvényeken Vajdaságban…
KOCSÁNYOS Pálma
