Az új kormány elfogadta és módosította a nyugdíj- és rokkantbiztosításról szóló törvényt, amely 2022 novemberére kilencszázalékos nyugdíjemelést irányoz elő. A kiigazítást  Aleksandar Vučić jelentette be július végén, amikor a következőket mondta: „Íme az ígéretem a nyugdíjasoknak: Ha nem sújt minket minden, ami a gázt, a szenet és minden mást illeti, akkor októbertől indulunk. Így októberre már november első felében megkapják az első, mintegy 9,6–10 százalékos emelést. Ha nem, akkor november 1-től indulunk, ami azt jelenti, hogy december első felében megérkezik ez az emelés, ami január elsejétől akár 19,3 százalékra emelkedik.”

Így szól a nyugdíjtörvény újonnan elfogadott cikke (80V): „A törvény 80. §-a kivételével a 2022. novemberi ellátmánytól kezdődően a nyugdíj 9%-kal módosul. Ez az összeg képezi a további kiigazítás alapját e törvény 80. cikkével összhangban.”

A Szerb Köztársaságban a nyugdíjakat egy hónappal később fizetik ki. A rendkívüli összehangolás tulajdonképpen a nyugdíjak megélhetési költségeihez való igazítására tett kísérlet, ezért látható lesz a nyugdíjasok decemberi nyugdíjcsekkjein.

Befejeződtek a Valutaalap küldöttségével folytatott tárgyalások 

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) csapata Jan Cass Martin vezetésével 2022. október 20. és november 2. között a szerb hatóságokkal megvitatta az együttműködés eredményeit és a hatóságok állásfoglalási kérelmét. A látogatás végén a küldöttségvezető a következő nyilatkozatot adta ki: „Örömmel jelentem be, hogy az IMF csapata és a szerb hatóságok megállapodást kötöttek egy 24 hónapos készenléti hitelmegállapodásról, amelyen belül 1,9 milliárd dinár áll rendelkezésre, ami körülbelül 2,4 milliárd eurónak felel meg. Ez a megállapodás segítene megoldani a felmerülő külső és fiskális finanszírozási igényeket, szem előtt tartva a globális gazdasági környezet kihívásait, és támogatná a makrogazdasági politikákat és a strukturális reformok végrehajtására irányuló kormányzati tevékenységeket, különös tekintettel az energiaszektorra. A hatóságok az egyezség első szakaszában rendelkezésre álló forrást kívánják felhasználni, a fennmaradó összeget pedig elővigyázatossági forrásként kívánják kezelni.” A megállapodást az IMF Igazgatóságának jóvá kell hagynia, és várhatóan 2022 decemberében tárgyal róla.

A nyilatkozatból idézünk a teljesség igénye nélkül.

„A világjárvány utáni erőteljes fellendülés után Szerbia most szembesül a kedvezőtlen globális és regionális helyzettel, beleértve az Oroszország által Ukrajnában vívott háborút. A GDP növekedése 2022-ben várhatóan 2,5 százalék körülire lassul az uniós kereskedelmi partnerek gyengébb külső kereslete, a magasabb energiaárak, az ellátási lánc zavarai és a közelmúltbeli aszály miatt, 2023-ban pedig 2,25 százalék várható. Főként az emelkedő élelmiszerárak és a globális energiaárak miatt a teljes infláció várhatóan 2022-ben átlagosan 12 százalék körül lesz. A várakozások szerint 2023-ban lelassul, és 2024-ben visszatér a Szerb Nemzeti Bank céltartományába. A hatóságok további intézkedéseket vezettek be a kiadások terén is, hogy enyhítsék az erős sokkoknak a lakosság megélhetési költségeire gyakorolt ​​hatását. A rövid távú előrejelzéseket illetően rendkívüli bizonytalanság uralkodik, és az előrejelzés kockázatai többnyire negatívak. Szerbia gazdaságának megvannak az erősségei, amelyek segítenek szembenézni ezekkel a kockázatokkal. A készenléti megállapodás további kiegészítő tartalékot biztosítana, miközben a hatóságok kiigazítják a szakpolitikákat, és reformokat hajtanak végre a jelenlegi kihívások kezelése, valamint a gazdaság teljesítményének és ellenálló-képességének a javítása érdekében. A makrogazdasági politikák kombinációjának határozottnak kell lennie a magas infláció megfékezése és az árfolyam-stabilitás támogatása érdekében. Bár a magas inflációt az élelmiszerárak és a globális energiaárak emelkedése okozta, a monetáris politika folyamatban lévő szigorítása elengedhetetlen ahhoz, hogy az infláció ne rögzüljön. Fontos, hogy a fiskális konszolidáció támogassa a monetáris politikát.”

Ennek megfelelően az IMF csapata megállapodott a hatóságokkal a teljes költségvetési hiány 2023-as csökkentéséről. „Korlátozni kell a közszférában a fizetésemeléseket, az új fiskális szabálynak megfelelően a strukturális nyugdíjemeléseket az indexálási képlet alapján.  Üdvözöljük a kormány elkötelezettségét a hátralévő szükséges reformok végrehajtása mellett az adóigazgatás további korszerűsítésén, a szociális védelem javításán és egy új tőkepiaci fejlesztési stratégia megvalósításán keresztül.”  – olvasható Jan Cass Martin nyilatkozatában.

 TAKÁCS Magda