Csak azok járnak jól, akiknek hőpumpás fűtésük van – A pellet és a fa kétszer annyiba kerül, mint tavaly

A legtöbb háztartásban minden bizonnyal óriási fejtörést okozott a nyári hónapok folyamán, mivel fűtik majd fel a lakást, házat. Tüzelőanyagból időről időre hiány volt és van, az árak pedig folyamatosan nőnek. Míg egyesek azt jósolják, hiába állítja az állam, hogy nem lesznek áramkorlátozások, azokra számítani kell, mások azt is mondják, nem biztos, hogy gázból elegendő a tartalék. Az állam sem titkolja, hogy két-három havi tartalék van ebből az energensből, s ha mostantól számoljuk, akkor még a fűtésidény kellős közepén tartunk csak, ha netán elzárják majd azokat a bizonyos csapokat.

Az Energetikai Ügynökség minden évben végez összehasonlításokat a háztartások nagysága és a fűtőanyag milyenségét illetően, ezekből kiderül, mennyibe került a fűtés tavaly, és mennyibe kerül majd az idén az adott fűtőanyaggal.

Minden alternatíva megdrágult

Tavaly télen a gázzal való fűtés volt a legkifizetődőbb: egy hatvan négyzetméteres lakást 20 Celsius-fokon tartani a nap 16 órájában 180 napon keresztül 42.100 dinárba került. A legdrágább a villannyal működő központi kazán volt, ugyanebben az esetben nem kevesebb mint 141.500 dinár. Amennyiben pellettel szeretnénk felfűteni a 60 négyzetméteres lakást, az az idén 112.000 dinárunkba kerülne, vagyis 56 százalékkal többe, mint tavaly.

A villannyal való fűtés talán továbbra sem olyan nagy kiadás, hiszen egy TA-kályha a mostani 10 százalékos drágulással is 61.500 dinárból felfűti a lakást egész szezonban. A gáz kilenc százalékkal drágult meg, így egy hatvan négyzetméteres lakóterület felfűtése ebben az esetben 45.900 dinárba kerül.

Azok az alternatívák, amelyeket a vajdasági magyarság többsége használ, a fa és a szén, kétszer annyiba kerülnek, mint tavaly.

Míg 2022 elején 6.000 dinárért lehetett vásárolni egy köbméter fát, addig mostanra egy köbméterért 100 eurót, vagyis 11.500–12.500 dinárt is elkérnek. Vagyis, ami tavaly 68.600 dinárba került, ma a kétszerese lehet, de legalább 92.000 dinár.

Míg a nyers kolubarai szén tonnája tavaly 8.100 dinárba került, ma ehhez nem lehet hozzájutni. A Banovići kőszén tonnája 15.200 dinár volt tavaly, ma 24.000 dinárba kerül.

Fűtőanyag 2021/2022-es fűtési idény 2022/2023-as fűtési idény
Fa 68.600 dinár 92.150 dinár
Barnakőszén 51.900 dinár 72.000 dinár
Banovići fekete szén 49.200 dinár 76.800 dinár
Gáz 42.100 dinár 45.900 dinár
Villany TA (éjszaka) 55.900 dinár 61.500 dinár
Villany TA (nappali használat) 78.300 dinár 86.130 dinár
Villanykazán 141.500 dinár 155.650 dinár

 

@kc = Időre vagy később kezdődik a fűtési idény? 

Több városban, köztük Szabadkán is megdrágult a központi távfűtés is. November elsejétől a Szabadkai Távfűtőművek Közvállalat tíz százalékkal emelte meg az árakat. Elmondásuk szerint éppen csak annyival, ami lefedi a folyamatosan emelkedő költségeket, a gáz ugyanis 12 százalékkal, a villanyáram 26,3 százalékkal drágult meg. Vannak viszont olyan szerbiai városok, amelyekben több mint húsz százalékkal drágult meg a távfűtés ettől az idénytől.

Közben a múlt hét folyamán felröppent a hír, hogy nagy valószínűséggel később, azaz november elsején kezdődik az idén a fűtési idény, mert a kormány így szeretne spórolni a csillagászati áron importált energián. A Nova.rs értesüléseit azonnal cáfolta az illetékes minisztérium, hozzátéve, hogy egyetlen hőközponttal sem folyatott tárgyalásokat a fűtési idény kezdetének elhalasztásáról.

– Ha egy ilyen javaslatot érvekkel alá tudnak támasztani, akkor a minisztérium kész erről tárgyalni – áll a Blicnek adott válaszukban.

A minisztériumból hangsúlyozták, hogy az energetikai rendszer összetett, és ha a fogyasztók nem számíthatnak az egyik energiaforrásra, ez esetben a távhőszolgáltatásra, akkor más forrás után néznek, ami legtöbbször az elektromos energia, az viszont jelentősen megterhelné az egész rendszert.

A minisztérium arra is emlékeztetett, hogy a távhőszolgáltatásról és annak feltételeiről minden községben önállóan döntenek, ahol megszabják, hogy mikor kezdődik a fűtési idény, és milyen esetekben kezdődhet esetleg korábban.

– Az előírások alapján minden önkormányzatban október 15-én kezdődik, és április 15-én ér véget a fűtési szezon. Ez alól kivételt képez az október 1. és 14. közötti, illetve az április 16. és május 3. közötti időszak, ha a Köztársasági Hidrometeorológiai Intézet előrejelzése szerint előző nap vagy az adott periódus első napján a napi hőmérséklet 12 Celsius fok vagy annál kevesebb – olvasható a minisztérium válaszában.

A portál forrása szerint a kormány ki szeretné használni azt, hogy a következő két hétben 20 fok körül alakul majd a hőmérséklet, ezért kezdenék meg két hét késéssel a szezont a távfűtő vállalatok. A fűtési idény megkezdésének az elhalasztását Belgrádban már Miroslav Čučković városi menedzser is bejelentette.

A hatályos előírások szerint Szerbiában október 15-étől április 15-éig tart a fűtési idény.

@kc = Mi a helyzet a fatelepeken?

A tűzifa esetében stabilizálódott a helyzet, mondja beszélgetőtársunk, Lajčo Bašić Palković, az egyik szabadkai fatelep tulajdonosa.

– Az árak is csökkentek, 11.500 dinár jelenleg a fa köbmétere a piacon. A tavaszi hónapokban óriási volt a kereslet, s azok is vettek tüzifát, akiknek szükségük volt rá, és azok is, akiknek nem. Emiatt jelentkezett egy mesterséges hiány. Aki akarta tehát, megvette akkor magasabb áron – mondja a fatelep tulajdonosa.

A szénellátással továbbra is gondok vannak azért, mert a szerbiai szénbányák nem értékesítik a piacon a szenet, mindenki kitermelt szén a hőerőművekbe megy, teszi hozzá Bašić Palković.

– Ezért rá voltunk kényszerítve, hogy behozatali szenet áruljunk, ami főként Bosznia-Hercegovinából és Montenegróból érkezik. Ezekre sokat nem kell várni, 18.000–23.000 dinár között mozog az áruk tonnánként a minőségtől függően. Most a kereslet nem nagy, aki akarta, már megvásárolta a tavasz és a nyár folyamán. Várjuk az első fagyokat, akkor jelennek majd meg azok a vásárlók, akik szinte néhány naponta vagy hetente jönnek, és egy zsák tűzifát visznek haza. Így drágább a tüzelő, de nem kell egyszerre sok pénzt kiadni, sokaknak csak erre jut.

@keret = Hőpumpa – nagy befektetés, de megéri 

Hőpumpás fűtése egyre több háztartásnak van már Szerbiában is. Megkérdezett alanyaink csakis pozitív eredményekről számoltak be.

„90 m2-es, szigetelt házunk fűtése tavaly kb. 250 euróba került kutas hőpumpával. A nappali hőmérséklet 19–20 fok szokott lenni, amikor nem vagyunk otthon, egyébként 22–23 fok. A rendszer gazdaságosságát fokozza a 750 literes puffettartályunk, amit olcsó áram idején felfűtünk (a házzal együtt), és nappal csak a tartályból használjuk a melegvizet a szobai termosztát által vezérelt keringető pumpa segítségével. Idén sem számítok 300 eurónál többre az egész fűtésszezonra nézve.”

„Hőpumpával fűtünk. Kb. 50.000 dinárra számolunk 100 négyzetméterre. Szeptember elejétől már fűtünk szükség szerint, egészen májusig.”

@keret = Tíz helyett nyolc köbméter

A fával tüzelők közül többen azt nyilatkozták lapunknak, az idén bizony egy-két köbméterrel kevesebbre futotta, s csak akkor terveznek először begyújtani, amikor tényleg nagyon lecsökken a hőmérséklet. A mintegy száz négyzetméteres, központi fűtéses lakást felfűteni 10–12 köbméter fával lehet egy idényben, ami a mostani árak mellett ezer euróra, vagyis 120.000 dinárra rúg a végén. Megnehezíti a helyzetet az is, hogy nem lehet könnyen csutkához sem jutni, hiszen nem termett a kukorica, a puhafa köbmétere pedig 4.000 dinárba kerül.

@sz = TÓMÓ Margaréta