A szerbiai ellenzék elégedetlen az Európai Unió küldöttei jelenlétében lezajlott tárgyalások végeredményével – Tóth Szilárd János: A rendszer nem azért stabil, mert csal a választásokon, hanem azért, mert eltorzította a politikai versengés feltételeit

Az Európai Parlament képviselőinek delegációja közvetítésével zajlott az elmúlt hónapokban a kormánykoalíció és az ellenzék közötti tárgyalás, amelynek célja a választási feltételek és a választás lebonyolításának demokratizálása, átláthatóbbá tétele volt. A tárgyalások befejeződtek, elkészült egy dokumentum, amely az ellenzék szerint az EU és a kormánykoalíció közötti kompromisszum eredménye, és semmiképp sem az ellenzékkel való tárgyalási folyamaté. A tárgyalásokon egyedüli magyar pártként a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége vett részt, amely bojkottálta a legutóbbi választásokat. Csonka Áron, a VMDK elnöke összegezte az ellenzék benyomásait, Tóth Szilárd János politológus pedig az EU-küldöttek szerepéről, az ellenzék fontosságáról beszélt. 

Követelések és remény

A VMDK egy ellenzéki tömörülés részeként, amelynek a Néppárt, a Hazafias Mozgalom, a Szabad Szerbia Mozgalom, a Šumadijai Régió, a Jovan Jovanović Polgári Platform és Đorđe Vukadinović politológus is tagja, közösen kidolgozta a változásokhoz szükséges platformot, és azt elküldték az EU képviselőinek. Ezzel kezdődött az egyeztetés, mondja Csonka, aki hozzátette, hogy a koronavírus-járvány miatt sok volt az online megbeszélés, és a személyes találkozó hiánya érezhető a végeredményen.

– Az ellenzék egy része nagyon magas elvárásokat támasztott az EU képviselői felé, így amikor a Szabadság és Igazságosság Párt és a Demokrata Párt köré csoportosuló ellenzéki tömörülés szembesült a helyzettel, és nem mellékesen a hatalom képviselői közül egyesek Dragan Đilast sértegették, akkor jelezték, hogy az EU-képviselők által beterjesztett javaslat számukra elfogadhatatlan, és az első megbeszélés után távoztak, kivéve Nebojša Zelenovićot, az Együtt Szerbiáért Párt vezetőjét. Mi óvatosabbak voltunk, és nem ért váratlanul bennünket ez a helyzet, de úgy gondoltuk, hogy lehet ezen javítani. Elmondtuk az észrevételeinket és a konkrét megoldási javaslatokat, és úgy váltunk el pénteken, hogy másnapra összegzik a dolgokat, és letesznek az asztalra egy dokumentumot, amely körvonalazza az általunk felvetett kérdésköröket – nyilatkozta Csonka.

Tóth Szilárd János szerint mindkét fél számára jó lenne, ha létezne ellenzék, ezért hajlandóak apró gesztusokat tenni, de túlzott változtatásokra nem hajlanak.

Nem volt eleve halva született ötlet demokráciát játszani? 

– Abban az értelemben igen, hogy a kormány olyan messzire nem fog elmenni, mint azt az ellenzék szeretné. Inkább látszatgesztusokat várnék, amik kifelé jól néznek ki, de igazán nem változtatják meg a politikai versengés kereteit.

Az EU képviselőinek mi lett volna a konkrét feladatuk?

– Az, hogy közvetítsenek a kormány és az ellenzék között annak érdekében, hogy létrejöjjön valamiféle kompromisszum, ami esetleg választási részvételre sarkallhatja a korábban bojkottáló ellenzéket. Csak hogy világos legyen: erre mindkét oldalon lenne némi igény. A kormány részéről nyilván tarthatatlan állapot, hogy nincs parlamenti ellenzék, az EU előtt is arcvesztéssel jár, és ezért a helyzet megoldása érdekében szeretnének apró gesztusokat tenni. Az ellenzék előbb-utóbb indulni szeretne a választásokon, és ehhez szeretne jobb feltételeket. Egyébként nekik kevésbé kellene sietősnek lennie – mondta Tóth, aki szerint a kormány számára nagyobb „égés” ez a parlamenti patkó, mint a bojkottáló ellenzéknek az, hogy nincs benne. A szakértő szerint igazán nagy tekintélycsorbulást az ellenzékiek közül tavaly csak a bojkottörők szenvedtek el, miután részt vettek, és meglehetősen rosszul szerepeltek. A bojkottáló ellenzék ezzel szemben továbbra is hivatkozhat a képzeletbeli csendes többség támogatására, véli a politológus.

Az EU és a hatalom kompromisszuma

A VMDK elnöke személyesen is jelen volt azon a szombaton, amikor az EU elkészült a dokumentumjavaslattal. Csonka szerint az EU képviselői nem az ellenzékkel, hanem a hatalmi koalíció képviselőivel egyeztettek, így ez a dokumentum „az EU és a hatalom közötti kompromisszum eredménye”.

– Miután elolvastuk a dokumentumot, kellemetlen helyzetbe kerültünk, mert azt várták el, hogy azonnal mondjuk meg, hogy az elfogadható-e a számunkra, vagy sem. Egyfajta ultimátumot adtak, amelyben elhangzott, hogy amennyiben nem fogadjuk el ezt a végleges verziót, akkor itt véget érnek az egyeztetések – mondta csalódottan Csonka.

A dokumentum tizenhat pontot ölel fel. A médiát illetően létrejönne egy testület, amely az Elektronikus Médiumokat Szabályozó Testület Tanácsát, vagyis a REM-et közösen felügyelné, elsősorban a közmédiát, vagyis a Szerbiai Rádió és Köztelevíziót, valamint a Vajdasági Rádió és Televíziót. Helyet kapnának benne a kormánykoalíciónak és az ellenzéknek a képviselői is, de nem volna neki döntéshozatali, csak megfigyelői joga, az észrevételeit pedig a REM-nek kell beterjesztenie, amely pedig ellenőrizné és betartatná az előírásokat. A REM-nek kellene kidolgozni azt a szabályzatot is, amelyet nemcsak a közmédiának, hanem a magánkézben lévő médiumoknak is tiszteletben kellene tartaniuk.

A VMDK azt is kérte, hogy itt külön figyeljenek a kisebbségi és nemzeti tanácsi alapítású médiumokra is, de ez sem került be a végleges dokumentumba.

A dokumentum szerint a tizenhét tagú köztársasági választási bizottságot bővítenék hat taggal, vagyis a kormánykoalíciónak többsége lenne, miközben a törvények azt mondják, hogy egyetlenegy pártnak sem lehet több tagja a választási bizottságban ötven százaléknál.

A dokumentumban szerepel egy olyan javaslat, amelynek értelmében megváltoztatnák a választási törvényt, és tízezer helyett ötezer aláírás elegendő lenne a kisebbségi pártok esetében a listaállításhoz. Szigorítanának a feltételeken a meghatározást illetően, hogy mikor beszélhetünk kisebbségi pártról, de ennek a részleteit még nem dolgozták ki, és nincs meg a mechanizmus, amivel ezt ellenőriznék.

Csonka szerint ez is a dokumentum hiányossága, amely nagyon jól diagnosztizálja a helyzetet, de konkrét megoldásokat és ellenőrző mechanizmusokat nem javasol.

– A felkínált szövegben a 11. pontban van egy érdekes kitétel, amelyben köteleznék a hatalmi koalíciót, hogy hatékonyan lépjenek fel a választási csalások és a nyomásgyakorlás ellen. Ott, ahol működik az intézményrendszer, ez még elfogadható is, de nálunk a gyakorlatban ez úgy nézne ki, hogy a Szerb Haladó Pártnak saját magát kellene feljelentenie a választások alkalmával elkövetett visszaélések vagy nyomásgyakorlás miatt. Abszurdum – mondja a VMDK elnöke.

Elhibázott fókusz

Tóth Szilárd János szerint a választási csalásokra koncentrálni elhibázott fókusz, a médiát felügyelő testület létrehozása pedig minden bizonnyal látszattevékenység lenne.

Tehetett volna az EU konkrét megoldási javaslatokat?

– Igen, mint ahogy tettek is ilyen javaslatokat. Például javaslatot tettek a közmédia valamiféle demokratizálására, a híradások kiegyensúlyozására, és persze arra, ami a legtöbbet keringett a nyilvánosságban, hogy létrejöjjön egy többpárti, azaz a kormány és az ellenzék tagjait egyaránt befogadó felügyelő hatóság a közmédia fölött. Utóbbinak nyilván az lenne az értelme, hogy megszűnjön az a mindenki által jól ismert szokás, hogy a közmédiát a mindenkori kormányoldal egyoldalúan irányítja, és csakis akkor várható tőle viszonylagos kiegyensúlyozottság, ha maga a kormányoldal is töredezett és sokszínű. A Vučić-korszak előtt egyébként ilyesmi szabály érvényesült az állami és a tartományi közmédiában is. Elég, ha csak az RTV-re gondolunk, amiről szakmai körökben szokás mondani, hogy sokáig azért tudott viszonylag korrektül tájékoztatni, mert több politikai erő egyszerre próbálta meg kontrollálni, csak éppen egyik sem volt elég erős, hogy egyedül vonja totális kontroll alá. Az ilyen felügyelőbizottságok létrehozásától egyébként nem várnék sokat. Minden bizonnyal látszattevékenységet folytatnának, valódi hatalmi jogosítványok nélkül. A javaslatok egy másik része olyan intézményi megoldásokra vonatkozott, amelyekkel az esetleges választási csalások lehetősége elhárítható lenne. Ezt elhibázott fókusznak tekintem. Tavaly az illetékes civilek jelentettek választási csalás itt-ott, de nem túl sokat, illetve nem többet a szokásosnál. A rendszer nem azért stabil, mert csal a választásokon, hanem azért, mert eltorzította a politikai versengés feltételeit.

Bizalmi deficit és jövő

– Számunkra az a legnagyobb probléma, hogy abból, amit mi javasoltunk, egyetlenegy javaslat sem került be a dokumentumba. Egy-egy megoldás, ami bekerült, annak az ellenzéknek a javaslata, amely két évvel ezelőtt is részt vett a választásokon, és el lehet mondani, hogy valamilyen szinten a hatalmon lévő koalíciónak kedvező ellenzék volt. Egyébként ők is elégedetlenségüket fejezték ki a dokumentummal kapcsolatban – nyilatkozta Csonka, majd részletezte, hogy a tömörülésük nevében a Néppárt alelnöke szólt a javaslat előterjeszését követően.
– Miroslav Aleksić elmondta, hogy számunkra a dokumentum elfogadhatatlan. Az EU képviselői erre igen hevesen reagáltak, akadt, aki felállt és távozott, mások  indulatos szavakat intéztek felénk, és az volt a végső üzenet, ha nem fogadjuk el a felkínált dokumentumot, akkor kizárnak minket a további folyamatokból. A zárónyilatkozat megfoglamazásánál az EU képviselői nagyon szerettek volna egy pozitív üzenetet küldeni, de erre Boško Obradović, a Dveri elnöke úgy reagált, hogy ő elmondja a sajtónak, az elkészült dokumentum az Európai Parlament küldöttjei és a kormánykoalíció megállapodását tükrözi, és nem az ellenzékkel kötött megállapodást. Öt perc szünet után finomítottak a mondanivalón, és így született meg a nyilatkozatuk, miszerint ez egy kompromisszum az EU küldöttei és a hatalmi koalíció között, viszont hozzátették, ezek azok a keretek, amelyek részletekbe menő kidolgozásával hajlandóak később foglalkozni, de még egy kör párbeszédre nem kerülhet sor – összegezte a történteket Csonka, majd hozzátette:

– Nem vitatjuk, van előrelépés, de ez még összességében nem elegendő, hogy itt normális választási folyamat valósuljon meg. Egy bizalmi deficit létezik az ellenzék és a kormánykoalíció között, ez gátolja leginkább ezeket a folyamatokat. Az EU küldöttségétől nem is azt vártuk el, hogy megteremtse nekünk a feltételeket, hanem hogy részt vegyen a mechanizmusok kidolgozásában és ellenőrzésében. Hogy valamiféle garanciát vállaljon ezekért a folyamatokért, ahogyan azt Észak-Macedóniában vagy Montenegróban tette. Sajnos, úgy látjuk, hogy ez elmaradt, és ezért úgy gondoljuk, hogy az EU küldöttsége nem megfelelően végezte a dolgát.

Arról, hogy mi lehet az ellenzék szerint eredménytelen tárgyalás következménye, Tóth Szilárd János azt mondja, a bojkott tavaly is elég mérsékelt sikert hozott. A választási részvétel csak 6-8 százalékkal lett alacsonyabb a szokásosnál, és nem sikerült tető alá hozni az összellenzéki koordinációt sem.

– Ha az ellenzék most részt vesz a szavazáson, akkor minden bizonnyal súlyos vereséget szenved. Ennek elkerülése végett érdemes lehet folytatni a bojkottot, mert akkor továbbra is tudnak majd hivatkozni a már említett képzeletbeli csendes többség támogatására – mondja Tóth.

A VMDK elnöke szerint rájuk most egyeztetések sora vár. Először a pártokon belül meg kellene vitatni a helyzetet, majd a tömörüléseken belül is, és vissza kellene jelezniük, hogy a továbbiakban részt kívánnak-e venni a munkában, vagy sem. A VMDK még nem foglalt állást, így ennek kapcsán Csonka nem nyilatkozott. Annyit viszont elmondott, hogy az Egyesült Szerbiai Ellenzéken belül úgy gondolják, mindenképp szükséges egy ellenzéki kerekasztalt megszervezni, ahol megbeszélik, hogyan tovább.

– Vannak, akik utcára vonulnának, obstruálnának, de valahol ezt az energiát össze kellene fogni, egységesíteni, annál is inkább, mert nemcsak parlamenti választásokról beszélünk, hanem Belgrádban is voksolnak majd, és köztársasági elnökválasztás is lesz. Az ellenzék jelentős része úgy érzi, hogy a fővárosban van esély a győzelemre.

TÓMÓ Margaréta