Néhol ünneplik

Divatja van manapság a különféle világnapoknak, tematikus heteknek és egyéb közhasznú (vagy annak gondolt) kampányoknak. Így már vagy két évtizede elindult egy kezdeményezés a ködös Albionból, hogy február 14. (Bálint-nap, vagy újabban a szerelmesek napjának is tartott Valentin-nap) környékén egy egész hetet a házasság intézményének kellene szentelni. Abból az országból indult, amelyből újabban egyre több olyan hírt is hallani, hogy vitatják a természetes és hagyományos identitást és az arra épülő közösségi intézményeket (például a biológiai különbözőségen alapuló házasságot és családot is).

Nyilván érthető, hogy a házasság és a család ügye iránti elköteleződést kifejezni és hirdetni igyekvő kampány a keresztény egyházak és civil szervezetek széles körű összefogásával igyekszik mind tágabb teret nyerni magának, így az is, hogy már 4 kontinens 21 országában ünneplik, ami nem magas, de figyelmen kívül sem hagyható szám.

A házasság hete olyan széles körű összefogásra törekszik, mely gyakorlati példamutatással, tudományos kutatások eredményeivel, bibliai és erkölcsi érvekkel támasztja alá a házasság értékét. Bátorít minden olyan helyi kezdeményezést, amely hidat épít az adott közösség környezetében élő házaspárok és családok felé, amely segíti az életüket, boldogulásukat. Nyíltan beszél a házasság mindennapi valóságáról, örömeiről és feszültségeiről. Igyekszik bölcs és gyakorlati tanácsokkal ellátni a házasokat és házasulandókat, valamint a teljes helyreállás reményét ébren tartani azokban, akiknek a kapcsolata válságban van, illetve valamilyen ok miatt megszakadt – áll a rendezvénysorozat honlapján.

Magyarországon 15 éve emlékeznek meg erről, de az idén – minden bizonnyal a választási kampány kezdetével összefüggően is – különösen nagy figyelmet kapott, és fővédnöke az ország first ladyje, dr. Herczeg Anita, az államfő neje.

Máshol nem

Szerbiában sem ismeretlen ugyan a házasság hetét zászlajára tűző kampány, de túlzás lenne azt állítani, hogy nálunk ez a fajta (a protestáns egyházak által kifejezetten pártfogolt) tevékenység szélesebb támogatást tudhat maga mögött. Vannak közösségi csoportok, amelyek például a Valentin-nap elleni tiltakozásul arra hivatkoztak, hogy február 14. Szent Trifun, a vincellérek és a szőlőskertek védőszentjének napja.

Ezen a napon évek óta viták folynak arról, hogy mit kell(ene) ünnepelni. Egyeseknek Szent Trifun eléggé „szerb”, másoknak a Valentin-nap „igazán menő”, sokaknak viszont csak az a fontos, hogy ne kelljen dolgozni – írja az egyik hazai internetes portál (espreso.co.rs).

A házasság hete szerbiai megünneplésének kezdeményezője egy belgrádi házaspár, Nebojša Savić és Gordana. Ők minden bizonnyal szakmai megfontolásokat is figyelembe vettek, ugyanis házassági tanácsadással foglalkoznak.

– Hiszünk abban, hogy ezzel a kezdeményezéssel pozitív hatással lehetünk a társadalomra, és nagyban hozzájárulhatunk nemzetünk egészségéhez. A házasság hetének tevékenységei által megőrzött és helyreállított házasságok száma igazolja, hogy Szerbiának szüksége van egy ilyen kezdeményezésre – mondta Nebojša Savić, aki egyébként a szerbiai protestáns egyház lelkipásztora.

Válságban lenne a házasság intézménye?

A fenti kérdés mostanában egyre gyakrabban állító mondatként fogalmazódik meg. Egyre többen és egyre meglepőbb indokokkal próbálják hirdetni, hogy a házasság, mint tartós életközösség ellentétes az emberi individuum természetes igényeivel, és a társdadalom egészére nézve sem előnyös, hiszen egy egész sor egyéni szabadságot korlátok közé szorít.

Kétségtelen, hogy a megkötött és hosszabb-rövidebb idő elteltével felbomlott házasságok aránya egyes országokban és régiókban olykor szédítően magas.

Szerbiában az utóbbi három évben (éves statisztikai összegzés egyelőre csak 2018–2020-ra érhető el) a válással végződött házasságkötések aránya 28–39 százalék között mozog. A legmagasabb érték a járvány okozta kijárási és egyéb korlátozások idejére, 2019-re esik. A vajdasági kimutatások ennél is aggasztóbbak: 32–41 százalék között vannak. Talán biztató, hogy 2019-hez képes csökkenő tendenciával olyannyira, hogy 2021 novemberéig országosan 25 százalék, Vajdaságban 30 százalékot mutatnak.

Magyarországon sokkal látványosabban javult ezen a téren a helyzet. Míg 2010-ben a KSI adatai szerint a válások aránya minden korábbi rekordot megdöntött, és 67 százalékon állt, 2018-ban ennek a felére (33,3 százalék), 2019-ben 27 százalékra, 2020-ban 22 százalékra, míg 2021 novemberére 20 százalékra csökkent.

Mindkét országban kitolódott az első házasságkötések időpontja, Szerbiában a vőlegények életkora 30–32 év között van, a menyasszonyoké 28–30 között, Magyarországon csaknem ugyanígy. A legtöbb válásra a házasságkötést követő 10. év környékén kerül sor.

A gyereknek fontos a biztos család 

A házasságkötés a családalapítás hagyományos módját jelenti, értelemszerűen a családi közösség a gyermekek nevelésében és felnőtté válásában nemcsak a szilárd és biztonságot nyújtó, de a mintaadó közösség szerepének is letéteményese.

Iskolai tapasztalatok meggyőző módon igazolják, hogy a gyermekek nyugodt, boldog, eredményes és kiegyensúlyozott fejlődésében kulcsszerepe van a családnak. Túlzás nélkül állítható, hogy a családok felbomlása rendkívül súlyos csapást jelent a gyermekek számára. Függetlenül attól, hogy a szülők egymás közötti, netán a gyermekek iránti viszonya nem mindig felhőtlen, a gyermekeket szilárd érzelmi szálak kötik mindkét szülőhöz. Ha ezeket tudatosan feltépik, a gyermek szempontjából helyrehozhatatlan kárt okoznak, és a kezdeti idegenkedést, az új, megváltozott helyzet elfogadásának nehézségeit még hosszabb idő elteltével is nehezen tudja leküzdeni.

Emiatt érdemes a házasság hete arra, hogy egy jegyzet erejéig szót ejtsünk róla, mint ahogy az is, hogy bizakodással tekintsünk a válások számának csökkenésére.

BERETKA Ferenc