A nemzetgyűlés a múlt kedden sürgősségi eljárásban fogadta el az idei költségvetés második módosítását. Siniša Mali pénzügyminiszter szerint erre azért volt szükség, mert az idei év első kilenc hónapjában a vártnál 182 milliárd dinárral jobbak az eredmények. Ezt a pénzt a polgárok életszínvonalának emelésére, a gazdaság erősítésére és a tőkeprojektekbe való befektetésekre költik.
Az államadósság az év végén a korábbi becslések szerint a GDP 60 százaléka helyett akár 58,2 százalék lehet, és a vártnál 900 millió euróval kevesebb hitelt vehet fel az ország. A költségvetés múlt heti módosítása két, már elfogadott közvetlen intézkedést is tartalmaz, amelyek nem szerepeltek a költségvetés áprilisi első felülvizsgálatában: ezek közé tartozik a nagykorú állampolgároknak folyósítandó decemberi 20 euró és a 3000 dinár azoknak az állampolgároknak, akik 2021. május 31-ig beoltatták magukat (ezt júniusban kifizették). Az állami bevételek 1,7 milliárd euróval nagyobbak a közkiadások mintegy 800 millió eurós növekedése mellett.
A parlament a költségvetés átütemezése keretében jóváhagyta a nyugdíjbiztosítási alap idei pénzügyi tervének módosítását (az ülésen erről nem sok szó esett). Az első 9 hónapban a járulékbevételek mellett a pénzügyminisztérium iránymutatásai alapján a módosítás 108,76 milliárd dinár átutalást irányoz elő a köztársasági költségvetésből. A pénzügyminisztérium 108,38 milliárd dinárt fizet be nyugdíjfolyósítási támogatás címén, valamint 86,4 millió dinárt adókedvezményre és 295,00 millió dinárt a papok és vallási tisztviselők nyugdíj- és rokkantsági biztosítására.
A nyugdíjasok számának csökkenése miatt az alap kiadásai 0,9 százalékkal alacsonyabbak a tervezettnél. Teljes bevételeit és kiadásait 730,62 milliárd dinárban határozták meg az idei évi tervben, ami a múlt heti újraértékelés után 1,94 milliárd dinárral csökkent.
A befizetésekből származó tervezett bevétel 4,7 százalékkal, azaz 27,02 milliárd dinárral nagyobb lett a korábban tervezettnél. A forrásbevételek a nyugdíjbiztosítási alap finanszírozásában 78,6 százalékról 82,5 százalékra emelkedtek. A biztosítási jogok pénzelése a nyugdíjasok számának csökkenése miatt 6,44 milliárd dinárral kisebb a tervezettnél – 715,49 milliárd dinárról 709,05 milliárd dinárra csökkentették.
Az idén az öregségi nyugdíjakra 417,73 milliárd dinár helyett 415,12 milliárd dinár, a rokkantsági nyugdíjakra pedig 89,00 milliárd dinár helyett 86,60 milliárd dinárra lesz szükség. Kevesebb pénzt költenek a családi nyugdíjakra is (az eredeti pénzügyi tervben szereplő 96,50 milliárd dinárt 96,30 milliárd dinárra faragták le).
Ápolási és a testi sérülés utáni térítés költségeit 20,42 milliárd dinárról 19,68 milliárd dinárra, a nyugdíjasok idősotthoni elhelyezésérének költségeit 1 millió dinárról 600 ezer dinárra csökkentették. A nyugdíjasok egészségbiztosítási járulékaira vonatkozó átutalások (a nettó nyugdíjak kifizetésére fordított összegek arányában) 61,82 milliárd dinár helyett 61,33 milliárd dinár lett (a megtakarítás 490,00 millió dinár).
A nyugdíjbiztosítási alap jövő évi pénzügyi terve a 2022. évi büdzsé elfogadásakor lesz napirenden a parlamentben.
A nyugdíjak reálérték-növekedéséről
Az elmúlt négy évben a járandóság reálértéke mintegy 14 százalékkal emelkedett. Az idei és a 2017-es adatokat összevetve egy nyugdíjas 14 százalékkal több terméket vásárolhat a nyugdíjáért, de 2012-hez képest a kumulált növekedés mindössze 0,7 százalék, vagyis a színvonal közel azonos. Ugyanakkor a legidősebb állampolgároknak folyamatosan, legalább évente egyszer anyagi támogatást folyósítanak.
Milojko Arsić, a Közgazdaságtudományi Kar professzora szerint a reálnövekedésből ki kell zárni az infláció hatását, vagyis a nyugdíjak vásárlóerejét reálnövekedéssel kell mérni. A reálnövekedés a nyugdíjak vásárlóerejének változását mutatja, vagyis azt, hogy hány terméket lehet még vásárolni a nyugdíjpiacon. Az inflációt a Szerbiában vásárolt termékek árának átlagos növekedéseként mérik. Számos felhasznált terméket felügyelnek, például az élelmiszert, ruházatot, szállítási szolgáltatásokat, kultúrát és egészségügyet.
A pénzügyminisztérium által közzétett Államháztartási Értesítő adatai szerint a reálnövekedés 2012 óta a 2021 első félévének átlagnyugdíjához képest mindössze 0,7 százalék.
A reálnövekedés 2012-ről 2016-ig folyamatosan csökkent, ami azt jelenti, hogy bár a nyugdíjak nőttek, a vásárlóerő csökkent. A pozitív növekedés 2018-ban kezdődött, amikor az előző évhez képest a nyugdíjasok 3,8 százalékkal több terméket vásárolhattak. 2019-ben 2018-hoz viszonyítva 2,2 százalékos, tavaly pedig 3,8 százalékos volt a növekedés. Ha az idei év első felét vesszük figyelembe, 2017-hez képest azt tapasztaljuk, hogy az elmúlt négy évben a reálnövekedés 14 százalékos.
Arsić professzor állítása szerint szelektíven választották ki az adatokat, a legkedvezőbb időszakot vizsgálták. Az adatok ugyanis a következőket mutatják: a nyugdíjasok most 14,2 százalékkal többet vásárolhatnak, mint 2017-ben, de 2012-ben, a csökkentés előtt ugyanennyit vehettek volna. 2017-ben a nyugdíj magasabb volt, mint öt évvel korábban, a nyugdíjasok vásárlóereje azonban 88,1 százalékra zsugorodott. Az is kérdéses, hogy az illetékesek miért számolnak euróban.
Milojko Arsić megfogalmazásában a nyugdíjasok életszínvonalának emelkedése nem az euró növekedésének függvénye. A dinár erősebb az eurónál, az elmúlt három évben nem változott az árfolyama, az infláció mégis egyre nagyobb.
A nemzetgyűlés a múlt kedden sürgősségi eljárásban fogadta el az idei költségvetés második módosítását. Siniša Mali pénzügyminiszter szerint erre azért volt szükség, mert az idei év első kilenc hónapjában a vártnál 182 milliárd dinárral jobbak az eredmények. Ezt a pénzt a polgárok életszínvonalának emelésére, a gazdaság erősítésére és a tőkeprojektekbe való befektetésekre költik.
Az államadósság az év végén a korábbi becslések szerint a GDP 60 százaléka helyett akár 58,2 százalék lehet, és a vártnál 900 millió euróval kevesebb hitelt vehet fel az ország. A költségvetés múlt heti módosítása két, már elfogadott közvetlen intézkedést is tartalmaz, amelyek nem szerepeltek a költségvetés áprilisi első felülvizsgálatában: ezek közé tartozik a nagykorú állampolgároknak folyósítandó decemberi 20 euró és a 3000 dinár azoknak az állampolgároknak, akik 2021. május 31-ig beoltatták magukat (ezt júniusban kifizették). Az állami bevételek 1,7 milliárd euróval nagyobbak a közkiadások mintegy 800 millió eurós növekedése mellett.
A parlament a költségvetés átütemezése keretében jóváhagyta a nyugdíjbiztosítási alap idei pénzügyi tervének módosítását (az ülésen erről nem sok szó esett). Az első 9 hónapban a járulékbevételek mellett a pénzügyminisztérium iránymutatásai alapján a módosítás 108,76 milliárd dinár átutalást irányoz elő a köztársasági költségvetésből. A pénzügyminisztérium 108,38 milliárd dinárt fizet be nyugdíjfolyósítási támogatás címén, valamint 86,4 millió dinárt adókedvezményre és 295,00 millió dinárt a papok és vallási tisztviselők nyugdíj- és rokkantsági biztosítására.
A nyugdíjasok számának csökkenése miatt az alap kiadásai 0,9 százalékkal alacsonyabbak a tervezettnél. Teljes bevételeit és kiadásait 730,62 milliárd dinárban határozták meg az idei évi tervben, ami a múlt heti újraértékelés után 1,94 milliárd dinárral csökkent.
A befizetésekből származó tervezett bevétel 4,7 százalékkal, azaz 27,02 milliárd dinárral nagyobb lett a korábban tervezettnél. A forrásbevételek a nyugdíjbiztosítási alap finanszírozásában 78,6 százalékról 82,5 százalékra emelkedtek. A biztosítási jogok pénzelése a nyugdíjasok számának csökkenése miatt 6,44 milliárd dinárral kisebb a tervezettnél – 715,49 milliárd dinárról 709,05 milliárd dinárra csökkentették.
Az idén az öregségi nyugdíjakra 417,73 milliárd dinár helyett 415,12 milliárd dinár, a rokkantsági nyugdíjakra pedig 89,00 milliárd dinár helyett 86,60 milliárd dinárra lesz szükség. Kevesebb pénzt költenek a családi nyugdíjakra is (az eredeti pénzügyi tervben szereplő 96,50 milliárd dinárt 96,30 milliárd dinárra faragták le).
Ápolási és a testi sérülés utáni térítés költségeit 20,42 milliárd dinárról 19,68 milliárd dinárra, a nyugdíjasok idősotthoni elhelyezésérének költségeit 1 millió dinárról 600 ezer dinárra csökkentették. A nyugdíjasok egészségbiztosítási járulékaira vonatkozó átutalások (a nettó nyugdíjak kifizetésére fordított összegek arányában) 61,82 milliárd dinár helyett 61,33 milliárd dinár lett (a megtakarítás 490,00 millió dinár).
A nyugdíjbiztosítási alap jövő évi pénzügyi terve a 2022. évi büdzsé elfogadásakor lesz napirenden a parlamentben.
@sz = TAKÁCS Magda
@c = A nyugdíjak reálérték-növekedéséről
Az elmúlt négy évben a járandóság reálértéke mintegy 14 százalékkal emelkedett. Az idei és a 2017-es adatokat összevetve egy nyugdíjas 14 százalékkal több terméket vásárolhat a nyugdíjáért, de 2012-hez képest a kumulált növekedés mindössze 0,7 százalék, vagyis a színvonal közel azonos. Ugyanakkor a legidősebb állampolgároknak folyamatosan, legalább évente egyszer anyagi támogatást folyósítanak.
Milojko Arsić, a Közgazdaságtudományi Kar professzora szerint a reálnövekedésből ki kell zárni az infláció hatását, vagyis a nyugdíjak vásárlóerejét reálnövekedéssel kell mérni. A reálnövekedés a nyugdíjak vásárlóerejének változását mutatja, vagyis azt, hogy hány terméket lehet még vásárolni a nyugdíjpiacon. Az inflációt a Szerbiában vásárolt termékek árának átlagos növekedéseként mérik. Számos felhasznált terméket felügyelnek, például az élelmiszert, ruházatot, szállítási szolgáltatásokat, kultúrát és egészségügyet.
A pénzügyminisztérium által közzétett Államháztartási Értesítő adatai szerint a reálnövekedés 2012 óta a 2021 első félévének átlagnyugdíjához képest mindössze 0,7 százalék.
A reálnövekedés 2012-ről 2016-ig folyamatosan csökkent, ami azt jelenti, hogy bár a nyugdíjak nőttek, a vásárlóerő csökkent. A pozitív növekedés 2018-ban kezdődött, amikor az előző évhez képest a nyugdíjasok 3,8 százalékkal több terméket vásárolhattak. 2019-ben 2018-hoz viszonyítva 2,2 százalékos, tavaly pedig 3,8 százalékos volt a növekedés. Ha az idei év első felét vesszük figyelembe, 2017-hez képest azt tapasztaljuk, hogy az elmúlt négy évben a reálnövekedés 14 százalékos.
Arsić professzor állítása szerint szelektíven választották ki az adatokat, a legkedvezőbb időszakot vizsgálták. Az adatok ugyanis a következőket mutatják: a nyugdíjasok most 14,2 százalékkal többet vásárolhatnak, mint 2017-ben, de 2012-ben, a csökkentés előtt ugyanennyit vehettek volna. 2017-ben a nyugdíj magasabb volt, mint öt évvel korábban, a nyugdíjasok vásárlóereje azonban 88,1 százalékra zsugorodott. Az is kérdéses, hogy az illetékesek miért számolnak euróban.
Milojko Arsić megfogalmazásában a nyugdíjasok életszínvonalának emelkedése nem az euró növekedésének függvénye. A dinár erősebb az eurónál, az elmúlt három évben nem változott az árfolyama, az infláció mégis egyre nagyobb.
Takács Magda
