A január–áprilisi időszakban a Nyugdíjbiztosítási Alap járulékbevétele 3 milliárd dinárral (1,45%-kal) több volt a tervezettnél. A tavalyi év azonos időszakához viszonyítva a többlet 15,3 milliárd dinár. Ez az irányzat folytatódik, a járulékbevételek növekedésével csökken a költségvetési támogatás, erősödik az alap pénzügyi fenntarthatósága. Relja Ognjenović, az alap vezérigazgató-helyettese közölte: a legfrissebb (2022. februári) hivatalos statisztika szerint a köztársasági nettó átlagfizetés 70 605 dinár volt, egy évvel korábban pedig 62 280 dinár, ami bizonyíték arra, hogy a vizsgált időszakban 13,4% névleges fizetésemelés történt. (A nyugdíjakat nem említette.) Kiemelte: mivel a nyugdíjrendszerünk a nemzedékek közötti szolidaritás elvein alapul (a nyugdíjkiadásokat főként a járulékbevételből fedezik), a jövőben biztonságos kifizetésre és emelésre számíthatnak a nyugdíjasok. Az emelés több mint 10% lesz, de késéssel.
Nikola Altiparmakov, a Költségvetési Tanács tagja egy interjúban kifejtette, hogy a svájci képlet alkalmazásának bizonyos technikai hiányosságai vannak. Olyan kiegészítő mechanizmusra van szükség, amely lehetővé tenné, hogy a nyugdíjindexálás megbízhatóbban kövesse a gazdasági folyamatokat, és felelősségteljesen, hosszú távú költségvetési előrejelzésekre támaszkodva kell végrehajtani, hogy ne ismétlődjenek meg a korábbi évtizedek hibái, és ne veszélyeztessék a nyugdíjrendszer nehezen kivívott stabilizálását. (A svájci képlet azt jelenti, hogy a nyugdíjakat az infláció és az átlagkereset növekedéséhez igazítják, azaz 50 százalékban a megélhetési költségekhez, 50 százalékban pedig a bérek növekedéséhez.) A korrekció megmagyarázhatatlan megszakítása előtt a nyugdíjakat évente kétszer hangolták össze. Mivel az infláció kicsi volt, áttértek az éves kiigazításra. Azóta megváltozott minden, módosult az átlagnyugdíj–átlagbér közötti arány, az erre vonatkozó statisztikák azonban nem adnak valós vagy teljes képet a nyugdíjrendszer pénzügyi helyzetéről. Az átlagellátmányba pl. beletartozik a rokkantnyugdíj, amely „a korábbi évtizedekben machinációk tárgyát képezte”. Szintén beszámítják az átlagba a kedvezményes járulékfizetésben részesült független vállalkozók nyugdíját is. Az átlag magában foglalja továbbá a mezőgazdasági nyugdíjakat is, amelyek lényegében a szociálpolitika egyik elemét képviselik, bár formálisan nyugdíjbiztosítási jellegűek. Az átlagfizetés és átlagnyugdíj aránya a régióban 40 százalék körüli vagy 40 százalék alatti, beleértve Horvátországot, Bulgáriát és Bosznia-Hercegovinát is. Értelmesebb azonban a munkavállalók átlagkeresetének és öregségi átlagnyugdíjának az arányát figyelni. Ez a kapcsolat tükrözi a nyugdíjbiztosítás jellegét, és megmutatja, mire számíthatnak a biztosítottak a nyugdíjba vonulásuk után.
Dr. Gordana Matković (2000-től 2004-ig a Đinđić- és a Živković-kormányban szociálisügyi miniszter, jelenleg a Szociálpolitikai Központ programigazgatója) szerint a svájci modell az első lépés a szabályozott harmonizáció felé. Természetesen a megélhetési költségek és a bérnövekedés kombinációja a legmegfelelőbb számunkra, amikor azonban az infláció így felgyorsul, felmerül a kérdés, hogy évente egyszer kell-e összehangolni a járandóságot. Január elsején 5,5 százalékkal nőttek a nyugdíjak. A nyugdíjasok nem örültek neki, a többség úgy gondolta, hogy az ilyen kiigazítások valójában csökkentik a nyugdíjakat, mivel a százalékos növekedés csekély volt a közszféra béreinek emeléséhez képest. (A nyugdíjkorrekció egyébként azért történik, hogy a nyugdíjasok életszínvonala idővel ne csökkenjen.) Kérdés az is, hogy mi legyen azzal a 200 ezer 65 év feletti idős emberrel, akinek nincs nyugdíja. Megoldás-e a szociális nyugdíjak bevezetése, amiről évek óta beszélnek? Gordana Matković szerint nagy kérdés, hogy egy fejlődési szakaszba lépő ország megengedheti-e magának a szociális nyugdíjak bevezetését. Lehetőségként megemlítette, hogy a pénzügyi szociális segély modelljén belül olyan speciális szabályokat dolgozzanak ki, amelyek kevésbé veszik figyelembe a vagyont, a háztartás jövedelmét, amikor az idősekről van szó. Egyelőre erre nincs konkrét, kidolgozott javaslat – a választások pedig elmúltak…
TAKÁCS Magda
