Lassan túl leszünk a korlátozásokkal tűzdelt és szokatlan fordulatokban bővelkedő karácsonyi-újévi ünnepeken. Igaz, a régi naptár szerint még most van a sűreje, sőt a kelleténél is hithűbb (új) ortodoxok január derekán az újév beköszöntét is meg szokták ünnepelni, biztos, ami biztos alapon.  Ezen nem nagyon kell csodálkozni, amikor a „gazdaság megóvása és életben tartása” címszó alatt a válságtörzs ülésein főképp a vendéglátóhelyek, klubok, fogadóirodák, sarki kocsmák és útszéli csehók (hazai szóhasználattal „bircuzok”) nyitvatartásáról folyik a vita.

Iskolaügyben sokkal gyorsabban közös nevezőre jutnak az orvosi szakma és a politika ádáz harcosai, bár járvány nélkül nemigen lett volna esély a vajdasági és szerbiai iskolanaptár összehangolására.

Oltásra fel!

Javában tart, hovatovább: vége felé közeledik az egy hónapos téli szünidő. De az is lehet, hogy mégsem. Karácsony előtt ugyanis illetékes helyen azt közölték: az eredetileg január 18-ára tervezett újraindulásnak három lehetséges változata is van. Mindez a járványhelyzet alakulásától függ, ez az ominózus és lassan az egész életünket átszövő erőhatalom ugyanis folyton meglepetéseket okoz. Amikor e sorokat írom, épp csökken a napi esetszám, és megérkezett a télapó is egy szállítmány védőoltással. Az uralkodó „trendek” kedvéért a nyugati (amerikai–német) változattal, de landolt a Szputnyik is (a műhold emlékét idéző orosz vakcina), sőt Kínából is várható jelentős mennyiség. Az oltás során, mint egyebütt, fontos az elővigyázatosság, így nálunk (de pl. Németországban is) elsőként az idősotthonokban próbálták ki a szert. Elnökünk példamutató udvariassággal maga elé engedte a kormányfőt, és a veterán orvos alezredest, Kohn bácsit, akit szilveszter reggelén kishíján elsodort egy autó. Elnökünk a miheztartás okán majd a testvéri orosz vagy a már-már testvérré fogadott kínai védőoltást fogja kipróbálni. Legalábbis a kamerák előtt. De erre még várni kell.

Az viszont szinte biztos, hogy előbb-utóbb a pedagógusokat is beoltják majd valamelyik tömegtermékkel, hiszen akkora mennyiséget rendeltünk, hogy akár egy hirtelen népességgyarapodáshoz (?) is elég lenne. De ebbe inkább ne mélyedjünk bele!

Lényeg a lényeg: ha az önkéntes érdeklődés esetleg alul is múlná a várakozásokat (ilyen túlfűtött, ráadásul ellentmondásos kampány csak gerjeszti az egyébként is erőteljes közösségi gyanakvást), még mindig bevezethető az oltásigazolás (magyarországi szóhasználatban: vakcinaútlevél), amely munkavégzésre, utazásra stb. jogosít, pontosabban a hiánya megfosztja az embert ezektől a jogoktól.

A vakcinaellenesség gondolatának legapróbb szikrája nélkül írom e sorokat, viszont gondolkodóba ejt bármilyen megnyilvánulás, amely a manipuláció lehetőségére hajaz, és az egyébként is aggódó embereket még inkább elbizonytalanítja. Ilyennel pedig rendre találkozunk a médiumokban.

Bizonytalan újrakezdés

Jelenleg még bizonytalan, hogy mikor és hogyan kezdődik a második félév.

Az eredeti terv szerint január 18-án minden általános és középiskolás visszatér az iskolapadba, és a tanítás a lassan már feledésbe merülő hagyományos módon folytatódik.

Ennek megannyi előfeltétele van. Ha ezek nem teljesülnek, akkor lép életbe a második változat, amely voltaképpen a félév előtti munkamódszer folytatása. A fölsősök és a középiskolások ennek megfelelően továbbra is távoktatásban tanulnának, az alsósok (és bizonyára az óvodások) viszont rendszeresen járnának a maguk csoportjaiba. Ám ha tovább romlanak a járványügyi adatok, fennáll a lehetősége, hogy ők is átállnak a távoktatásra.

Ez jelenleg a leginkább reális változat, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy a vírus újabb, a korábbinál jóval fertőzőbb mutációja szélsebesen terjed Európában.

Bár mindenki azt szeretné, hogy a tanítás mielőbb visszazökkenjen a rendes kerékvágásba, semmit sem bíznak a véletlenre, és nem kockáztatják sem a diákok, sem az oktatásban dolgozók egészségét – hangoztatják a minisztériumban.

A harmadik változat a szünidő meghosszabbítása lenne. Ennek lehetséges időtartamát egy-két hétben szabták meg, és elsősorban akkor kerül majd rá sor, ha a szezonális influenza és a lassan egy éve gyötrő Covid–19 összeérne. Ez a megoldás nem lenne példa nélküli, január-februárban többször is volt járványszünet a hazai iskolákban, az idényjellegű influenza legerősebb hulláma ugyanis ilyenkor szokott levonulni.

Ez viszont a tanév meghosszabbítását vonná maga után. A hosszabb téli szünidő miatt már eleve két nappal tovább tart az idei tanév, és a záróvizsga időpontja is tolódott. Minden további kimaradó tanítási napot csakis hosszabbítással lehet pótolni, sőt bizonyos körök nem zárják ki azt a lehetőséget sem, hogy a távoktatás körülményeiből fakadó mulasztásokat többletórákkal kelljen behozni.

Az ünnep mellékhatása

Jelenleg tehát csak az biztos, hogy a folytatás bizonytalan, meg az, hogy még legalább 10 napig tart a gondtalan téli szünidő. Vége nincs a rengeteg ünnepnek, a nagy kajálásoknak, a gondtalan lustálkodásnak, ami viszont nemkívánatos következményekkel jár felnőttre, gyermekre egyaránt.

Poénkodó internetlovagok időben szóltak, hogy karácsony előtt legalább öt kilóval vissza kellene állítani a mérleget. De ha meg is tettük, csak a vigasz maradt sovány.

Ez alól rengeteg gyermek sem kivétel. Nem ok nélkül figyelmeztetett az ismert gyermekorvos, dr. Slavko Dušanov a Nova.rs portálon arra, hogy „gyermekeink állapota katasztrofális“.  A tanulságos részletekre alkalomadtán visszatérünk.

Addig is igyekszünk végleg eltűntetni az ünnepek utolsó maradványait, legalábbis a hűtőszekrényből.

BERETKA Ferenc