A Tartományi Nyugdíjas Szövetség végrehajtó bizottsága megvitatta és elfogadta az új köztársasági képviselőháznak és elnökének küldendő levelet, amelyet Milan Nenadić elnök írt alá. A vajdasági érdekszervezet emlékezteti a címzetteket, hogy az előző mandátum során a köztársasági parlament törvényt fogadott el a nyugdíjak kifizetésének ideiglenes szabályozásáról, amellyel a 25 000 dinárnál nagyobb nyugdíjakat négy évig 22–25 százalékkal csökkentették. A jogszabályt 2018. október 1-jén szüntették meg. A korábbi hatalom megköszönte a nyugdíjasoknak a gazdasági válság leküzdésében nyújtott legnagyobb hozzájárulásukat, de a pénzüket nem adta nekik vissza. Az elmúlt időszakban a nyugdíjasok szövetségei és szakszervezetei kérték az illetékes hatóságoktól: a kormánytól, a Pénzügy- és Munkaügyi Minisztériumtól, hogy térítsék vissza elvett nyugdíjrészüket, de sem pozitív, sem negatív választ nem kaptak. Az illetékesek semmibe vették a problémákat, figyelmen kívül hagyták, hogy a nyugdíj sérthetetlen vagyon, amelyet vissza kell téríteni.       

Az alkotmány 58. cikkének (1) bekezdése szavatolja a törvény alapján szerzett tulajdont és a tulajdonjogok békés gyakorlásosát. Kimondja, hogy a vagyont csak közérdekből lehet elkobozni vagy korlátozni olyan áron, amely nem lehet alacsonyabb a piaci értéknél.

2015-ben az Alkotmánybíróság megvizsgálta a törvény alkotmányosságát és a nyugdíjak kifizetése módjának ideiglenes szabályozását, és megállapította, nem indokolt az ideiglenes jogszabály alkotmányellenességének megállapítására vonatkozó eljárás megindítására. Nem foglalkozott az elvett nyugdíjrészek visszatérítésével, ám rendkívül fontos a 2015. január 9-i és 25-i és határozata, amelyben többek között kimondja: az elvett vagyont vissza kell téríteni olyan kompenzációval, amely nem lehet kisebb a piaci értékénél.

A nyugdíjak kifizetésének módját szabályozó ideiglenes törvény mintegy 700 000 olyan nyugdíjasra vonatkozik, akinek ellátmányát négy évig csökkentették. Minden ország számára káros az elkobzott vagyon visszatérítésére vonatkozó alapvető alkotmányos rendelkezések megszegése.

A károsultak arra számítottak, hogy az államgazdasági és pénzügyi helyzet helyreállítása és az államháztartás stabilizálása után a nyugdíjasok visszakapják elvett vagyonukat. Az előző kormánynak, a Pénzügy- és Munkaügyi Minisztériumnak azt javasolták, hogy hozzanak létre olyan visszatérítési programot, amely nem veszélyezteti az államháztartást, a vagyontárgyakat bizonyos időtartam alatt pénzben vagy értékpapírokban méltányosan kompenzálják. Ehelyett a nyugdíjasok köszönetet kaptak, és hálálkodást, miközben az ország vezetői törvényes állami kötelezettségek nélkül sok más pénzbeli ellátást, támogatást fizettek. (Nem a nyugdíjasoknak.)

A nyugdíj-visszatérítés problémájával a nyugdíjasok szeretnék megismertetni megbízatásuk kezdetén a parlament új képviselőit, a testületek tagjait, hogy ezt a kérdést prioritásként kezeljék, a végrehajtó testületeknek elrendeljék a probléma megoldását. Körülbelül 700 000 nyugdíjas nem adja fel vagyonának visszatérését. Arra számítanak, hogy a jogalkotó és a végrehajtó hatalom megérti a megoldás szükségességét.

A levél végén a nyugdíjasok annak a reményüknek adnak hangot, hogy jobb lesz az együttműködésük az illetékes hatóságokkal, a parlamenttel, a kormánnyal…

TAKÁCS Magda 

 

A nyugdíjasokat kellett volna kártalanítani 

Egyes közgazdászok, csakúgy, mint a nyugdíjasok képviselői, úgy vélik, hogy a 100 euró elosztása helyett a nyugdíjasokat kellett volna kártalanítani. Siniša Mali pénzügyminiszter azt mondta, hogy a felnőtteknek kifizetett 100 euró optimizmust jelentett, és igazolták vele, hogy Szerbia erős.

Egyesek szerint ez a lépés elhamarkodott volt, a pénzt felhasználhatták volna például a megtakarítások céljából elvett nyugdíjak egy részének visszatérítésére. A nyugdíjasok képviselőinek többsége egyetért vele, mert szerintük a nyugdíjakat ellopták, de a választások miatt nem adták vissza. A nyugdíjak visszatérítésére lett volna pénz…

Danica Popović, a Belgrádi Egyetem Gazdaságtudományi Karának professzora szerint a mintegy 70 milliárd dinárt, amelyből fedezték az egyszeri segítségnyújtást, a nyugdíjak halmozott csökkentésével teremtették meg. Tehát volt pénz a visszatérítésre.

Az egyik nyugdíjas szakszervezet szerint is kártalanítani kellett volna a nyugdíjasokat ahelyett, hogy a kormány mindenkinek elosztotta a pénzt. A nyugdíjasok újabb kártalanításra a közeljövőben nem számítanak, holott az ellátmány olyan ingatlan, amelyhez nem nyúlhat hozzá az állam.

 

Életbenléti bizonylatot kér a horvát biztosító

A Horvát Nyugdíjbiztosítási Intézet 2020. június 2-án életbenléti bizonylatot kért a Szerb Köztársaságban lakóhellyel rendelkező nyugdíjasoktól, azoktól, akik nem tartoznak az elektronikus adatcserébe (17 177-an vannak). A formanyomtatványt ki kell tölteni, aláírni és legkésőbb 2020. július 31-ig el kell küldeni a Horvát Nyugdíjbiztosítási Intézet Hivatalának. Annak, aki az előírt határidőig nem nyújtja be a bizonylatot, nyugdíjának kifizetését 2020 szeptemberétől felfüggesztik.

 

 Nyugdíjasaink idénymunkán külföldön 

Sok idős polgár – a vírusjárvány ellenére – nemcsak itthon, hanem Németországban és Hollandiában is készül arra, hogy megkezdje a szezonális gyümölcsök szüretelését. A nyugdíjasok tavaly nyár óta ellátmányuk csökkentése vagy felfüggesztése nélkül jogosultak ilyen típusú kiegészítő fizetésre. A szakértők arra figyelmeztetik őket, hogy utazás előtt ellenőrizzék, hova mennek és milyen körülmények várnak rájuk. Szerbián kívüli kiegészítő munka esetén érdeklődjenek a vízumrendszerről és a külföldi munkavégzéshez szükséges dokumentumokról. Tudniuk kell, hogy aligha kaphatnak munkavállalási engedélyt, amely többnyire három hónapra szól, addig, amíg a turisztikai vízum érvényes. A turisztikai vízum nem azonos a munkavégzés jogával. Az ilyen munkaviszonyok nem szabályozottak, nyitott a lehetőség a munkaerő-kizsákmányolásra, manipulációra. Legbiztonságosabb, ha a szükséges információkat az ország nagykövetségén szerzik be. Útlevelük helyett csak a dokumentum másolatát adják oda a jövőbeli munkáltatójuknak.                                                   A nők általában az időseket gondozzák, a férfiakat többnyire sofőrként alkalmazzák.

T. M.