Észak-bánáti olvasónk az év elején nyugdíjjogosult lett, kérelmét átadta a nyugdíjbiztosítási alap helyi kirendeltségében, de még mindig nem érkezett meg a határozat. Emiatt nem kapta meg a 4 ezer dinár pénzügyi támogatást sem. Kérdése, hogy jogosult lesz-e rá utólag, és milyen feltétellel.           

Válasz: Azok a polgárok, akik éltek a nyugdíjhoz való jogukkal, de még nem kaptak határozatot, 4000 dinár pénzügyi támogatásban részesülhetnek, ha jogaikat ez év március 25-ig elismerik. Ez azokra vonatkozik, akik a nyugdíj iránti kérelmet a rendkívüli állapot előtt nyújtották be, de még nem kaptak végzést. Az állampolgárok a PIN-kód segítségével figyelemmel kísérhetik az eljárás szakaszát, és annak megszerzése érdekében külön kérést kell kitölteniük. A személyes adatok védelme miatt ezt a számot nem nyújtották be elektronikus úton, és a polgárok személyesen szerezhetik be a Nyugdíj- és Rokkantsági Biztosítási Alap fiókjaiban.

  1. Ádám olvasónk a jövő hónapban 65 éves lesz. Mivel csak 14 munkaéve van, tisztában van vele, hogy nem számíthat nyugdíjra. Kérvényezheti-e, hogy fizessék vissza neki a 14 évig befizetett járulékot, hiszen pénz nélkül maradt – kérdezte.

Válasz: A befizetett nyugdíjjárulékot nem kapja vissza. Szerbiában a törvényeket gyakran módosítják (még a nyugdíjakra vonatkozókat is), eddig azonban egyetlen jogi aktus sem pontosította, mi a teendő azokkal a polgárokkal, akiknek nincs 15 éves szakmai tapasztalatuk és nincs 15 év járulékkal lefedett munkakoruk. A parlamenti választások előtt a politikai pártok részletesen foglalkozhatnának a témával, pl. Németország példájával, ahol a minimális biztosítási idő öt év, de nincs minimális nyugdíj. Csak most készülnek bevezetni, és csak azok számára, akik több mint 35 éve dolgoznak. Ilyen körülmények között nálunk mindössze 2000-3000 dinár lenne a nyugdíj, és ha ezeket nem emelik minimális szintre – egyébként a költségvetésből, nem pedig a Nyugdíj- és Rokkantsági Biztosítási Alapból finanszíroznák –, felmerül a kérdés, hogy ilyen rövid tapasztalattal rendelkező idős embert általánosságban biztosítások útján kell-e finanszírozni.

Megoldás lehetne a szociális nyugdíjak bevezetése, elsősorban a legszegényebbeknek. Ez a helyzet Ausztriában, Szlovéniában, Magyarországon, Szlovákiában, Litvániában és Portugáliában.

Franciaországban és az Amerikai Egyesült Államokban a nyugdíjhoz legalább 10 év szükséges. Ez azt jelenti, hogy az, aki a járulékokat fizeti, átlagosan 15 évig kaphat nyugdíjat. Egyébként ez a nyugdíj sokkal magasabb, mint az ugyanazon időszak alatt fizetett járulékok – állítják az ottani szakemberek.

Mindenesetre a szerbiai törvény egyértelműen kimondja, hogy a nyugdíjat csak legkevesebb 15 év szolgálati idő és 65 éves életkor esetén lehet megszerezni, hacsak a munkavállaló és a munkáltató másként nem állapodnak meg.

TAKÁCS Magda 

 

Politikai jellegű a 100 eurós segély? 

Szerbia a közelmúltban kétmilliárd euró értékű kötvényt adott el a nemzetközi pénzpiacon 3,125 százalékos kamattal. Milan Ćulibrk gazdasági újságíró, a NIN főszerkesztője azt nyilatkozta az Amerika Hangjának, hogy minden polgárnak – akár felvette a 100 eurót, akár nem – vissza kell fizetnie az államadósságot. Március végén az államkasszának 400 millió eurós hiánya volt, lyuk a költségvetésben, és nem volt más lehetőség az ország kölcsönfelvételére. Függetlenül attól, hogy a tisztviselők egyre mondják, az eladósodás kedvező és jó, ne feledjék, az állam öt hónapja háromszor alacsonyabb kamatot kölcsönözött. Tehát annak, aki nem veszi fel a 100 eurót, tisztában kell lennie azzal, hogy úgy fogja visszaadni, mintha elkapta volna. Kérdés, hogy Szerbia gazdasága mennyiben előnyös a polgároknak, ha azok semmilyen módon nem kötelesek 100 eurót költeni háztartási termékek vásárlására. Érdekes, hogy az első három hónapban, a világjárvány előtt az export sokkal lassabban nőtt, mint az import. A dinárárfolyam következményeként voltak negatív tendenciák. Az intézkedés kezdettől fogva nem gazdasági, hanem politikai jellegű. A cél az, hogy a szavazógépezetet „megkenjék” a június 21-i választások előtt – mondta Ćulibrk az Amerika Hangjának adott interjújában.

T. M

A devizanyugdíjak folyósításáról

A világjárvány kezdete óta az Egyesült Királyság, Norvégia, Törökország és Románia nem utalta át a nyugdíjat azoknak a szerbiai polgároknak, akik nem küldték el az életbenléti bizonylatot.

Németország, Svájc és Szlovákia nem kért igazolást. Ausztria, Montenegró, Horvátország, Szlovénia, Kanada, Hollandia, Ciprus, Luxemburg, Belgium és Bulgária előzetes ellenőrzés és adatcsere nélkül folytatta a devizanyugdíjak rendszeres kifizetését. Magyarország legkésőbb két hónappal a rendkívüli állapot befejezése után küldi a nyugdíjakat Szerbiának. Oroszország nyugdíjalapja továbbra is követeli az életbenléti bizonylat benyújtását. Az igazolás hiánya miatt felfüggesztett nyugdíjakat legkésőbb a dokumentum benyújtásától számított három éven belül fizetik ki.

 T. M.