Az idei, 2023/24-es tanévben végző középiskolások tavaly ilyenkor még azt hitték, hogy elsőként ők tesznek állami érettségi vizsgát Szerbiában. Több próbaérettségin voltak már túl, és a júniusi anyanyelvi próbaérettségi után, mint derült égből a villámcsapás, jött a hír, hogy az állami próbaérettségit központilag irányított szoftver segítségével nézték (volna) át, és ez a szoftver hiányosságokat mutatott, gyakorlatilag ellehetetlenült a tesztek ellenőrzése, ezért úgy ítélték meg, hogy a rendszer nem áll készen az új típusú vizsgák bevezetéséhez – és ezért e, vagy sem, az állami érettségit a 2025/26-os tanévre halasztják.

Ezen a szoftverhibán kívül azonban minden valószínűséggel más is közrejátszott. Elsőként az egyetemek ellenézték az állami érettségit, mivel ez közvetlen utat nyitott az egyetemekre a diákoknak, vagyis nagyon konkrétan nem kell nekik az egyetemen felvételi vizsgát tenni, hiszen a középiskolai érettségi pontjaik alapján sorolják be őket a kívánt karokra. Másrészt a diákok egy szervezete, az „I ja se pitam” (Az én véleményem is számít) nevet viselő informális egyesület alatt összegyűlt diákok 25 ezer aláírást nyújtottak be az oktatási hatóságokhoz az új rendszer bevezetése ellen, keresve a választ az állami érettségivel kapcsolatos kétségeik tisztázása. Nem kaptak választ minden nyitott kérdésre, többek között arra sem, hogy ha később szeretnének egyetemre iratkozni, nem abban az évben, amikor a középiskolát elvégezték, hogyan tudnak majd beiratkozni, illetve a többi, régi érettségi szerint végzett hallgató hogyan fog bejutni a felsőoktatási intézményekbe…

Belátva a megválaszolatlan kérdéseket, idén nyáron az oktatási törvénycsomag-javaslat nyilvános vitája során számos észrevétel jelezte, hogy a rendszer még nem áll készen erre a reformlépésre, és az állami érettségi bevezetését halasztani kell. Eleinte az volt az elképzelés, hogy egy évre halasztják a hivatalos első állami érettségit, és aztán mégis javaslat született az állami általános, szakmai és művészeti érettségi vizsgák bevezetésének meghosszabbítására 2026 júniusáig, tehát elvileg a most második osztályba járó középiskolások „sorsát pecsételték meg”.

De miért is kell ezt a típusú érettségit mindenáron bevezetni? A jelenlegi gyakorlat helyett a 2017 márciusában elfogadott „középfokú érettségi koncepció” határozta meg az állami érettségi bevezetését. E modell szerint a gimnáziumba járó középiskolások szerb nyelvből/anyanyelvből, matematikából és választható tantárgyból írnak tesztet. A művészeti iskolák végzősei számára a szerb nyelvvizsgán/anyanyelvi vizsgán kívül szakmai tantárgyból készült teszt és záró művészeti pályamunka is szükséges. A szakközépiskolások számára kötelező szerb nyelvből/anyanyelvből, matematikából és szaktantárgyból a vizsga. Ezenkívül bármely iskolába járó tanuló választhat még tantárgyat, amiből érettségizik, ha eredeti szakmájától eltérő felsőoktatási témában szeretne továbbtanulni. Minden érettségi vizsgával rendelkező tanuló bármely karra jelentkezhet – függetlenül attól, hogy melyik középiskolába járt –, és ezt tekintik az állami érettségi legfőbb hozadékának. Ennek ellenére a minisztérium meghagyta a karoknak a lehetőséget, hogy saját maguk döntsenek arról, hogy milyen mértékben értékelik az állami érettségi vizsgán elért eredményt, illetve egyes karokon, például a művészeti karokon meghagyják a további képességfelmérések kérésének lehetőségét is.

A vajdaságiak számára nem idegen ez a koncepció, hiszen a Magyarországon továbbtanuló diákok egyetemi felvételi besorolása ott már így történik, és sok vajdasági gimnazista tesz Magyarországon állami érettségi vizsgát azért, hogy az egyetemi besorolása sikeres legyen.

A volt jugoszláv utódállamok közül Szlovéniában vezették be először, 1995-ben az állami érettségit. Itt úgy szervezik meg a középfokú tanulmányok végén a tudásfelmérést, hogy három kötelező vizsgát kell tenni szlovén (vagy anyanyelvi) nyelvből, matematikából és egy választható tárgyból. Az anyanyelvi és a matematikai vizsgák két tudásszintre vonatkoznak, a leendő egyetemi hallgató a kívánt kar szerint dönt a szintről.

Horvátországban a 2009/2010-es tanévben rendeztek először állami érettségit. Ott a diákok tesztet töltenek ki három tárgyból két tudásszint egyikén – általános és emelt szint, a kívánt karnak megfelelően. Horvát nyelvből és irodalomból, matematikából és idegen nyelvből a vizsgák kötelezőek.

Ezekben az országokban már évek óta sikeresen alkalmazzák ezt a koncepciót.

Az állami érettségi sikeres bevezetéséhez Szerbiában az Európai Unió 3,7 millió euróval járult hozzá, és 2019 januárjában létrehozták az Állami érettségi projektet. Ez a projekt konkrétan azért jött létre, hogy támogatást nyújtson az Oktatási Minisztériumnak az állami érettségi vizsga rendszerének elkészítésében és megvalósításában. A projekt a 2020-as koronavírus-járvány miatt késett, és 2021 helyett 2022 decemberében zárult. A projekt keretében a záróvizsgát (a hároméves szakoknál) egyszer, az érettségit kétszer próbálták ki.  Nem minden középiskola valósította meg a kísérleti állami érettségit, hanem csak az Oktatási, Tudományos és Technológiai Fejlesztési Minisztérium által választott iskolák. A kiválasztott iskolákból nem minden diák vett részt a kísérletben. Az első érettségi próbát 2020. október végén hajtották végre a kiválasztott iskolákban: 101 iskola és mintegy 4500 diák szerepelt a mintában. A második kísérleti érettségi 2021 tavaszán volt, körülbelül 52 000 diák vett részt a kísérletben, köztük kétezer diák a nemzeti kisebbségek nyolc nyelvének egyikén írta a tesztet.

A projekt idején külön honlap élt az érettségivel kapcsolatos kérdések megválaszolására, és Facebook-oldal is működött – mindenki (szülők, tanárok, diákok) számára elérhető webinárokkal, képzett tanárokkal, akik adott iskolákban bemutatták az érettségi és a záróvizsga folyamatát.

Mindez mégsem volt elég ahhoz, hogy az idei tanév végén felzárkózzunk az európai gyakorlathoz. Akkor tehát reális azt várni, hogy lesz állami érettségi 2026 júniusában?

GALGÓ FERENCI Andrea