A nyugdíjasok döntő többsége üdvözölte a svájci összehangolás visszaállítását. Örült a politikusaink által csodagyógyszernek kikiáltott képletnek, mert némi reményt látott arra, hogy megállítja a nyugdíjrendszer további erodálását és szavatolja a juttatások értékállóságát.

Mint ismeretes, 2014 decemberében a nyugdíj-összehangolásra rátenyerelt a kormány, a kabinet jóindulatán és becslésén múlott, mikor és mennyivel „ajándékozza” meg a nyugdíjasokat. Tavaly – valószínűleg legfőképpen a Nemzetközi Valutaalap (IMF) sugallatára – visszaállították a svájci képletet, amelyet szinte minden fejlett és stabil gazdaságú országban alkalmaznak. Jól hangzik, hogy a nyugdíjakat évente a bér- és fogyasztói árnövekedéshez igazítják fele-fele arányban, de Szerbia nem lenne Szerbia valamiféle sajátosságok nélkül. Ezúttal (is) az ördög a részletekben bújik meg. A részletek ebben az esetben azt jelentik, hogy a tavalyelőtti második és a tavalyi első félév statisztikai adatai alapján határozzák meg a folyó évi emelés mértékét. (Ember legyen a talpán, aki visszamenőleg követni és ellenőrizni tudja a számadás pontosságát! Egyébként közismert tény, hogy a statisztikusok azt mutatják ki, amit kérnek tőlük!)

A késleltetett összehangolás nem az egyetlen korlátozás az indexálás szerb változatára. Törvény írja elő, hogy a nyugdíjkiadások nem haladhatják meg a bruttó hazai termék 9,5–10,5 százalékát. Ha a költségek túllépik a jelzett felső határt, a juttatásokat csak az inflációval hangolják össze. (Erről nem beszélnek az illetékesek!) 2020 és 2024 között évente 800 milliárd dinárral növelik a nyugdíjkiadásokat. Az impresszív számok nagy nyugdíjakra utalnak, a mögöttes azonban mást mutat. Tavaly szeptemberben pl. az átlagnyugdíj az átlagbér 49 százaléka, tíz évvel ezelőtt 62 százaléka volt… A svájci összehangolással tovább nő a különbség a nyugdíjak rovására. A tényt az államfő is elismerte, és bejelentette az összehangolás korrigálását. A pénzügyminiszter szerint szeptemberben tárgyalnak róla. Nem lesz belőle választási téma, nincs rá szükség, hiszen meg nem erősített források szerint a Szerbiai Egyesült Nyugdíjasok Pártja a haladókkal koalícióban indul a választásokon. Abban csak reménykedhetünk, hogy a párt (ezúttal) nem váltja aprópénzre a nyugdíjasok érdekeit, és hogy tudtuk, beleegyezésük nélkül nem járul hozzá az idősek számára hátrányos döntések meghozatalához!

TAKÁCS Magda