A Nyugdíj- és Rokkantsági Biztosítási Alap adatai szerint 1 millió 680 ezer nyugdíjas él Szerbiában. Hatvankét százalékuk, vagyis több mint egymillió nyugdíjas havi juttatása kevesebb 30 ezer dinárnál.

A legalacsonyabb és a legmagasabb öregségi nyugdíj közötti különbségi arány 9:1, míg a régió legtöbb országában ez a különbség jóval kisebb. A miénkhez hasonló rendszerrel rendelkező Szlovéniában vagy Szlovákiában nem haladja meg az 1:4 vagy 1:5 arányt. Sok más országban, köztük néhányban a Nyugat-Balkánon is bevezettek egyfajta szociális nyugdíjat, míg nálunk az idősek nagy része nem rendelkezik nyugdíjjal.

Statisztikailag a keresetekkel és a megélhetési költségekkel való összehasonlítás így néz ki: az átlagnyugdíj 29 374 dinár, az áprilisi átlagfizetés 64 948 dinár, a minimális fogyasztói kosár 38 991 dinár volt. (Áprilisban 1,17 átlagkeresetre volt szükség az új átlagos fogyasztói kosár fedezésére, és 0,60 átlagkeresetre az új minimális kosár fedezésére).

2015 óta észrevehető csökkenő tendencia figyelhető meg a nyugdíjasok teljes számában, elsősorban a nyugdíj- és rokkantsági biztosításról szóló törvény változásai, valamint a nők nyugdíjkorhatárának eltolódása miatt. A férfiak átlagosan körülbelül 17 évig, a nők három évvel hosszabb ideig „élvezik” a nyugdíjukat. Az alap adatai szerint a legidősebb állampolgárok átlagjövedelme (áprilisi adatok alapján) 29 374 dinárt tesz ki. A legalacsonyabb nyugdíj a biztosított munkavállalók és önálló vállalkozók kategóriájába tartozó felhasználók körében 16 000 dinár körül mozog, a mezőgazdasági nyugdíjasok kategóriájában a legalacsonyabb nyugdíj 12 582 dinár. A legmagasabb nyugdíj a minden kategóriában 45 év szolgálati idővel 147 408 dinár.

Mit hoztak a nyugdíjtörvény legutóbbi módosításai? És mit hozott a „svájci formula” a nyugdíjak kiszámításához?

A „svájci modell” gyakorlatilag azt jelenti, hogy a nyugdíjakat az infláció 50, valamint az átlagfizetés 50 százalékával hangolják össze. Szerbiában az arány 50:50 százalék, más országokban pedig más. Mindenesetre a Világbank szabályaival összhangban nálunk arra törekednek, hogy az állami költségvetésből a nyugdíjbiztosítónak juttatott összegek ne haladják meg a 10 százalékot. A közgazdászok szerint a svájci modell mindenképpen jobb, mint amikor a nyugdíjak harmonizálásáról és azok növekedéséről szóló döntést a jelenlegi kormányra bízzák. (Egyébként számunkra ismeretes ez az összehangolási mód, 2006 előtt is alkalmazták, de az említett évben a Világbank indítványára leállították).

A nyugdíj- és rokkantsági biztosításról szóló törvény módosításával megváltozott a nők nyugdíjkorhatára, és bevezették az előrehozott öregségi nyugdíjakat. Az öregségi nyugdíj esetében a nők korhatárát 2032-ig (a férfiak és nők nyugdíjba vonulási feltételeinek kiegyenlítéséig – 65 életév és minimum 15 szolgálati év) évente két hónappal meghosszabbítják. Jövőre a nők 63 évvel és négy hónappal lesznek jogosultak öregségi nyugdíjra.

A teljes öregségi nyugdíjhoz való jog életkortól függetlenül akkor is érvényes, ha a biztosítottnak járulékkal lefedett 45 szolgálati éve van. Ami a korengedményes nyugdíjazást illeti, jövőre a férfiak feltétele 59 év és hat hónap életkor és 40 munkaév, a nőké 59 életév és 39 év 8 hónap szolgálati év lesz. A szerbiai átmenet előtt az átlagnyugdíj az átlagkereset 85 százaléka volt. Az átmenet első évtizedében mind a bérek, mind a nyugdíjak, különösen az 1993-as hiperinfláció idején leértékelődtek. Csak 2000 után növelték először mindkettőt, a legnagyobb növekedés 2008-ban volt. Ez szimbolikusan és a valóságban is társadalmi, és nem gazdasági kategóriába tartozott.

„A legtöbb nyugdíjas továbbra is nehezen él. Ma az átlagnyugdíj nem éri el az átlagkereset 46 százalékát. Valós értéke még alacsonyabb, ha figyelembe vesszük a megélhetési költségek növekedését, valamint a minimális és átlagos fogyasztói kosár magasságát. Az átlagnyugdíj 25 százalékkal alacsonyabb a minimális fogyasztói kosárnál” – állítja Dr. Nada Novaković szociológus, a belgrádi Társadalomtudományi Intézet szakmunkatársa.

Mit jelent a nyugdíjasoknak nyújtott egyszeri segítség?

Az elmúlt másfél évben Szerbiában többször fogadtak el egyszeri intézkedéseket a nyugdíjasok, de más állampolgárok segítésére is. Novaković szerint ez a segítség abszolút értelemben szimbolikus, és nem elegendő a nyugdíjasok rossz életkörülményeinek enyhítésére. Kifogásolja, hogy nem szelektív, a pénz nagy részét a magasabb jövedelmű nyugdíjasok kapják, a legkevesebbet pedig a legszegényebbek. Probléma az is, hogy a lakosság demográfiailag öreg, és hogy évente több tízezer szakember hagyja el az országot. Mindkét tényező rossz kiinduló feltétele a nyugdíjak növekedésének és általában a gazdasági fejlődésnek.

Ljubodrag Savić közgazdász szerint a gyakori „állami ajándékok” könnyen veszélyeztethetik az államháztartást.

„Ez a kormány visszafizeti az előző hitelét, de sajnos néhány leendő hatóságnak, bárki is lesz bennük, vissza kell fizetnie ennek a kormánynak az adósságait. És ezt nem a kabinet, hanem a polgárok adják vissza. Nem is olyan régen voltak hasonló dolgok” – emlékzetett Savić.

Nagy figyelmet keltett Vučić bejelentése, miszerint a nyugdíjasok jövő év elején 20 ezer dinárt kapnak. Több mint 35 százalékuk számára ez az összeg magasabb, mint a havi járandóságuk, míg körülbelül 42,3 százalékuknak 20 000 és 40 000 dinár között van nyugdíja.

A jövő hónapban kifizetik nekik az 50 euró dinár ellenértékét. Azért nekik, „mert ők a legkiszolgáltatottabb kategória. 2014 és 2018 között a nyugdíjasok szenvedték el a legnagyobb gyötrelmet, amikor csökkentették a nyugdíjukat, ezért van igazság abban, hogy tegyünk értük” – mondta korábban Siniša Mali pénzügyminiszter. Vučić további 20 eurót is bejelentett minden állampolgárnak „Szent Miklós előtt”, a december 19-i ortodox ünnepen.

Az állami tisztviselők tagadják, hogy a segélynek bármi köze lenne a politikához és a választásokhoz, és az új kifizetéseket az államkincstár jó állapotával magyarázzák.

„Amikor helyet találunk a költségvetésben, segítünk azoknak, akiknek a legnagyobb szükségük van rá” – indokolta a kifizetéseket a pénzügyminiszter…

TAKÁCS Magda