Minden állam más-más módszerrel próbálkozik

Farkas András magyarországi nyugdíjszakértő cikkéből idézünk néhány nemzetközi példát a teljesség igénye nélkül.

                                                            Ausztria              

A megállapított nyugdíjakat első alkalommal a nyugdíjfolyósítás második évében növelik. (A 2022 folyamán megállapított nyugdíjakat első alkalommal 2024. január 1-jétől emelik majd.) Kivételt képeznek a hozzátartozói nyugellátások, ezek összegét első alkalommal már a megállapítás évét követő év január 1-jétől emelik.

A nyugdíjnövelés mértéke függ a tárgyévi referenciaértéktől (az előző év augusztusa és a tárgyév júliusa közötti hónapokban mért átlagos fogyasztói árnövekedés mértéke, az ennek alapján meghatározott növelési százalék), valamint a nyugdíj összegétől (sávos emelés). A referenciaértékre alapozva legkésőbb minden év november 30-áig rendeletben határozzák meg a nyugdíjemelés sávhatároktól függő mértékét.

2021-ban a referenciaérték 1,018 volt, a nyugdíjakat pedig a következő módon emelték: 2022. januárban 3 százalékkal, ha a nyugdíj összege nem haladta meg az 1000 eurót, 3 százalékról 1,8 százalékra lineárisan csökkenő mértékben növelték az 1000–1300 euró összegű nyugdíjakat és 1,8 százalékkal az 1300 eurónál magasabb nyugdíjakat.

Németország

Az aktuális nyugdíjérték megegyezik annak a havi nyugdíjnak az összegével, amely egy átlagkeresőt illetne meg a tárgyévben. (A keletnémet területekre 2025-ig más aktuális nyugdíjérték érvényes, mint a fejlettebb nyugati területekre.) Az átlagkeresetet a német Nemzeti Számlák alapján határozzák meg, és minden évben július 1-jén közlik az egy évig érvényes aktuális nyugdíjértéket, amely nemcsak az adott évben megállapítandó új nyugdíjak összegére, hanem a korábban megállapítottak összegére is hat.

Ha az aktuális nyugdíjérték nő, az összes nyugdíj összege is ennek megfelelően növekszik. A törvényi garanciánál fogva az aktuális nyugdíjérték nem csökkenhet, ezért legrosszabb esetben a nyugdíjak összege nem változik a következő évben. Miután az éves kiigazításra minden év július 1-jén kerül sor, az aktuális nyugdíjérték a tárgyév július 1-jétől a következő év június 30-áig érvényes. A nyugdíjemelés mértéke 2022-ben: 5,2 százalék Németország nyugati tartományaiban és 5,9 százalék a keleti tartományokban.

Svédország    

A 65 éves kor előtt (61–64 éves korban) igénybe vett nyugdíjakat a nyugdíjas 65 éves korának eléréséig csak az inflációnak (árindexnek) megfelelő mértékben indexálják. A 65 éves kor után igénybe vett nyugdíjakat, illetve a korábbiakat a nyugdíjas 65. életévének betöltése után a bérnövekedéssel indexálják, de a bérindexből levonják a nyugdíj megállapítása során alkalmazott előzetes kamatláb (1,6 százalék) mértékét. Abban az esetben, ha a rendszerben aktiválják a kiegyenlítő mechanizmust – mert a kiadások meghaladják a bevételeket –, akkor nem a bérindex, hanem a kiegyenlítő index a nyugdíjnövelés alapja. Ennek következtében a nyugdíj összege kisebb, mint a kiegyenlítő mechanizmus aktiválása nélkül lenne. Ezt azonban a kiegyenlítő mechanizmus visszapótolja, ha megfordul a trend, és a bevételek ismét meghaladják a kiadásokat a nyugdíjrendszerben.

Egyesült Királyság

2011 óta az új állami nyugdíj összegét évente az alábbi három közül a legmagasabb mértékkel kell növelni:

  1. bérnövekedés alapján: a bérek átlagos növekedési üteme az Egyesült Királyságban;
  2. árnövekedés alapján: a fogyasztói árindex növekedési üteme, vagyis az infláció mértéke az Egyesült Királyságban;
  3. 2,5 százalékkal.

Például: ha a bérnövekedés 1,7 százalék, az árnövekedés 2,2 százalék, akkor a nyugdíjakat 2,5 százalékkal kell növelni. Ha a bérnövekedés 3,8 százalék, az árnövekedés 1,1 százalék, akkor a nyugdíjakat 3,8 százalékkal kell növelni. 2011 előtt a nyugdíjak minden esetben a kiskereskedelmi infláció mértékével nőttek, ami jelentősen kisebb nyugdíjnövelést tett lehetővé, mint az új megoldás. Az utóbbi révén a nyugdíjak gyorsabb ütemben nőttek, mint a bérek vagy az árak, így a nyugdíjak reálértéke és relatív vásárlóereje egyaránt jelentősen emelkedett.

A brit hármas emelési mechanizmus eredményeként 2011–2021 között a nyugdíjak 41 százalékkal növekedtek, miközben az infláció 25 százalék, a bérnövekedés pedig 22 százalék volt. Ezt az emelési eljárást a 2022–2023-as pénzügyi évre befagyasztották, miután a pandémia (és a Brexit) első sokkja utáni gazdasági visszapattanás következtében 8 százalékkal nőttek a bérek az Egyesült Királyságban, és ilyen mértékben a kormányzat nem kívánta emelni a nyugdíjakat. A befagyasztás egy éve alatt a nyugdíjak az infláció mértékével vagy 2,5 százalékkal nőhetnek.

Magyarország    

  1. januárban a fogyasztói árak átlagosan 7,9 százalékkal magasabbak voltak az egy évvel korábbinál. Utoljára 2007. augusztusban volt ennél nagyobb az infláció. A nyugdíjas fogyasztói árindex 7,4 százalékos volt januárban, miközben a januári nyugdíjemelés 5 százalékos volt. A friss adatok tükrében a nyugdíjas társadalom máris megkezdte az állam hitelezését, hiszen a nyugdíjemelés mértékének másfélszerese az őket érintő infláció. A magyar nyugdíjasok szempontjából a fő kérdés az, hogy lépést tarthat-e a nyugdíjemelés (akár a 13. havi nyugdíjjal együtt) az inflációval, vagyis megőrizhető-e gyors árnövekedés mellett a nyugdíjak vásárlóereje.

Nyugdíjemeléssel nemcsak a nyugdíjasok relatív lecsúszását kellene lassítani, hanem a korábban megállapított – és emiatt fokozottan zsugorodó értékű – nyugdíjjal rendelkezőkkel szembeni méltánytalanságot is orvosolni kellene! (Erre jobban oda kellene figyelni Szerbiában is!)

Összeállította: TAKÁCS Magda