Még 2019 augusztusában történt, hogy Aleksandar Vučić a doljevaci fizetőkapunál történt szörnyű baleset kapcsán arról beszélt: a hatóságoktól azt fogja kérni, hogy az erről készült felvételt mutassák be a nyilvánosságnak, ehhez pedig minden tőle telhetőt meg is fog tenni. Amikor az újságírók tavaly augusztusban számonkérték rajta ezt az ígéretét, az elnök azt válaszolta: ő ilyen ígéretet soha nem tett Szerbia polgárainak, csak az érintett családtagoknak – az Istinomer (Igazságmérő) által szervezett közvélemény-kutatás szerint ez lett a tavalyi év legnagyobb hazugsága.
Az elnök szerint a tavalyi választási kampány volt a legszebb és a legtisztább, és a pártja senkit nem sározott be – a versenyben ez az állítás a második helyet érdemelte ki, a dobogó harmadik foka pedig Aleksandar Vulint illeti, aki az április választások után azt találta mondani: Aleksandar Vučić nem is vett részt a kampányban. Sokan még ezt is elhiszik nekik.
De miért nem látja mindenki, hogy lódít a kedvenc politikusa? Talán ugyanazért, amiért a színházban sem zavar senkit, hogy a színpadon látott király nem igazi király – önáltatásra fizetett be a (szavazó)közönség, nem kér a keserű valóságból.
És mit tehet az, aki nem erre „fizetett be”? Legyen tájékozott, ellenőrizze a tényeket, és kérdezzen sokat. Ne higgyen a mindenkori hatalomnak pusztán pozíciója vagy tekintélye alapján – még akkor se, ha történetesen erre adta le a voksát.
FEHÉR Rózsa
