A 2022. év eleji 5,5 százalékos nyugdíjkorrekció nem elegendő a 2020. július 1-től 2021. december 31-ig tartó árnövekedés vagy infláció fedezésére. Az ellátmány valós értéke újra reálisan csökkenteni fog, hiszen a „svájci képlet” szerinti összehangolás a hat hónapos inflációtól elmaradó adatokkal a legidősebbek amúgy is alacsony jövedelmét tovább zsugorítja. Nem csoda, hogy nyugdíjba vonulásuk után egyre többen tovább dolgoznak. (2015 óta 40–60 ezer szerb állampolgár hosszabbította meg munkaviszonyát a munkáltatóval egyetértésben.)
Újévtől 0,5 százalékkal csökkentik a munkáltatók által befizetett nyugdíjbiztosítási járulékot, amivel automatikusan mintegy 50 millió euróval kevesebb bevétele lesz az alapnak. Egyes közgazdászok szerint a munkáltatói kötelezettségek csökkentésével nem volna szabad veszélyeztetni a Nyugdíj- és Rokkantbiztosítási Alap bevételét és a leendő nyugdíjasok nyugdíjának összegét. A költségvetés nem biztosít forrást a legalacsonyabb, 12 582 dináros nyugdíjat kapó mezőgazdasági nyugdíjasok nehéz helyzetének enyhítésére, ami kevesebb, mint a munkavállalók és önálló tevékenységek kategóriájának legalacsonyabb nyugdíja, ez jelenleg 15 004 dinár.
A 65 év feletti nyugdíjasokat a törvény szerint ingyenes egészségügyi ellátás illeti meg. Ennek értelmében a költségvetésből azt a pénzt, amelyet a Nyugdíj- és Rokkantbiztosítási Alapnak különítenek el, közvetlenül az Egészségbiztosítási Alaphoz kellene befizetni, mert ez nem a nyugdíjakat, hanem az egészségügyet célozza.
Januártól új nyugdíjszabályok lépnek életbe, a nőknek két hónappal tovább kell dolgozniuk. 63 éves és négy hónapos korban, legkevesebb 15 járulékkal lefedett szolgálati évvel mehetnek öregségi nyugdíjba. Mindkét nemre vonatkozik, hogy életkoruktól függetlenül 45 szolgálati évvel öregségi nyugdíjba vonulhatnak, ha munkaadójuk 45 évig rendszeresen befizette a nyugdíjbiztosítási járulékot. Ami a korengedményes nyugdíjat illeti, jövőre a nők és a férfiak esetében is eltolódik az indulási korlát. Idén a férfiak 40 év biztosítási tapasztalattal és legalább 59 év életkorral kérvényezhették korai nyugdíjazásukat. Jövőre marad a 40 év biztosítás és legalább az 59 év hat hónapos életkor.
Minden korkedvezményes nyugdíjnál a havi levonás 0,34 százalék, legtöbb 20,5 százalék lehet. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a 30 ezer dináros teljes nyugdíj helyett – ha három évvel korábban megy nyugdíjba – havonta 3700 dinárral kevesebb pénzt kap a nyugdíjas (26 300 dinárt.)
Végül egy kis statisztika: Szerbiában az átlagnyugdíj 29 372 dinár, a legnagyobb ennek ötszöröse, 147 408 dinár. Az utóbbi összeg mindössze 46 felhasználó számláján szerepel az összesen 1 669 723 nyugdíjas közül. Legtöbb az öregségi nyugdíjas (64,7 százalék), átlagellátmányuk 31 583 dinár. 15,3 százalék rokkantnyugdíjas számlájára 27 452 dinárt utal át a Köztársasági Nyugdíj- és Rokkantbiztosítási Alap. A nyugdíjasok 17,7 százaléka (295 ezer 701-en) havonta 15–20 ezer dinárból tengeti életét. Mindössze 7929 legidősebb polgár kap 100 ezer dinárnál többet, vagyis az idősek 0,5 százaléka. Augusztusban csak minden 15. nyugdíjasnak fizettek ki 60 000 dinárnál valamivel magasabb nyugdíjat, míg 95,11 százalékuk az augusztusi átlagkeresetnél (64 639 dinárnál) alacsonyabb összeget kapott, mutatják a Nyugdíj- és Rokkantbiztosítási Alap adatai.
TAKÁCS Magda
