A parlament elfogadta a jövő évi költségvetést. Nyugdíjakra 581,2 milliárd dinárt, közalkalmazotti bérekre 295,4 milliárd dinárt irányoztak el. A költségtöbblet a bruttó hazai termék mintegy 1,3 százaléka. A múlt héten elkezdődött a vita többek között a nyugdíjbiztosítási törvény módosításáról. Zoran Đorđević tárcavezető – mielőtt kivonatosan ismertette volna az újdonságokat – részletesen elemezte az Nyugdíjbiztosítási Alap 90-es években kezdődött és 2014-ig tartó anyagi válságának okait és az intézkedéseket. (Az okok között említette a pénzügyi fegyelmezetlenséget, a járulékfizetés ellenőrzésének hiányát, az alacsony foglalkoztatást, a nyugdíjazáskor alkalmazott enyhe kritériumokat, az életkor-hosszabbodást, a rokkantnyugdíjazás elburjánzását, a fedezet nélküli nyugdíjemeléseket stb.)
Az intézkedésekről röviden elmondta: 2032-ig fokozatosan kiegyenlítik a nők és férfiak öregségi nyugdíjkorhatárát, bevezették az előrehozott öregségi nyugdíjat, módosították az összehangolást, 2014-ben ideiglenesen csökkentették a 25 ezer dinárnál nagyobb járandóságokat, amelyet tavaly megszüntettek, miután konszolidálódott az ország pénzügyi helyzete.
A kormány által benyújtott módosításokról azt mondta, céljuk a költségvetési támogatás további csökkentése, a járulékbevétel növelése, a nyugdíjak – és leendő nyugdíjak – kiszámíthatósága, az alap pénzügyi helyzetének stabilizálása, a járandóság értékmegőrzése és nem utolsósorban a nyugdíjasok életszínvonalának emelése. Január elsejétől kiegyenlítik a házasságban és élettársi kapcsolatban élők családi nyugdíjra való jogát azzal a megszorítással, hogy az utóbbi esetben legkevesebb háromévi együttélés a feltétel az elhunyt élettárs nyugdíjának megöröklésére. Bejelentette: felgyorsítják a rokkantságot vizsgáló bizottságok munkáját, és egyszerűsítik az eljárást. A temetési költségtérítést kiemelik a nyugdíjbiztosításból, jövőben az a személy lesz rá jogosult, aki a temetést kifizette. A speciális segédeszközök tárgyköre a Nyugdíjbiztosítási Alaptól átkerül az Egészségbiztosítási Alaphoz stb. Amit nem említett: Ha a képviselők többsége rábólint a módosítási javaslatra – a parlamenti többséget alkotó koalíció képviselői bejelentették, hogy rászavaznak –, 2021-től különválasztják az általános pontérték és a nyugdíjak összehangolási módját. Jövőre nem változik az eljárás, januártól az általános pontértéket – a nyugdíjakhoz hasonlóan – 5,4 százalékkal emelik. (2017 decembere óta 772,31 dinár.) 2021. január elsejétől hozzávetőlegesen 9 százalékkal emelik, a nyugdíjakat pedig 5 százalékkal. Az átlagellátmány a kiigazítással 27 764 dinár lesz, 4 százalékkal több, mint 2018-ban – mondta Zoran Đorđević.
Az új nyugdíjasok átlagellátmánya az új általános pontértékszámításnak köszönhetően (2021-től) kezdetben az átlagfizetés 50–55 százaléka körül alakul, azonban nyugdíj-összehangolással idővel ez is 40 százalékra zsugorodik.
Az érvényben levő jogszabály alapján a nyugdíj előtt álló biztosított személyi szorzószáma és az általános pontérték alapján ki tudta számítani az alapjárandóságát. Az azonos személyi szorzószámmal rendelkezők nyugdíja megegyezett. Nem így a jogszabály módosítása után!
Egyes vélemények szerint a módosítással a törvényírónak az a szándéka, hogy 5-6 éven belül a mostani átlagnyugdíjat az átlagbér 40 százalékára csökkentse! (Szeptemberben a nettó átlagkereset 53 698 dinár, az átlagnyugdíj ennek a 49,06 százaléka, 26 345 volt.)
Idézet a törvényjavaslatból: „Az általános pontértéket a folyó év január elsejétől az előző év júniusától a következő 12 havi köztársasági nettó átlagkeretesettel hangolják össze.” Alkalmazását a törvényíró 2021-től tervezi. Indoklásában az olvasható, hogy az új mérce szavatolja az új nyugdíjas életszínvonalának megőrzését azon a szinten, mint amikor dolgozott. Az összehangolt általános pontértéket a Nyugdíjbiztosítási Alap teszi közzé.
A nyugdíjakat január elsejétől az előző év júniusa és a folyó év júniusa közötti fogyasztói árnövekedéshez és a köztársasági nettó átlagbér-növekedéshez igazítják fele-fele arányban. Az összehangolást törlik a büdzsé- és a költségvetési rendszerügyi jogszabályból.
Takács Magda
A cikk nyomtatott változata a Családi Kör hetilap 2019. december 5-ei számában jelent meg.
