Nem változnak a nyugdíj- és rokkantbiztosítási jogok megszerzésének feltételei

A köztársasági parlament a múlt héten (szerdán) elfogadta a nyugdíj- és rokkantbiztosítási törvény módosítását. Az új rendelkezések nem változtatják meg a nyugdíj- és rokkantbiztosítási jogok megszerzésének feltételeit és a nyugdíjak kiigazításának módját. A jogi változások mintegy 15 ezer embert érintenek. Megszüntették a korengedményes nyugdíjazást azoknak a munkavállalóknak, akik 2014-ben az elbocsátások megoldása érdekében aláírták a kormány szociális programját.

Darija Kisić Tepavčević munka- és szociálisügyi miniszter a parlamentben azt mondta, hogy ezekre a változtatásokra azért van szükség, hogy megoldják azokat a problémákat, amelyekkel szembesülnek azok, akik 2014-ben bekerültek a kormány szociális programjába és az észszerűsítés, az átszervezés, a privatizáció előkészítése miatt munka nélkül maradtak és öt vagy két évük volt a nyugdíjig. (A szociális program elfogadása után módosították a nyugtörvényt, 2015-ben bevezették az előrehozott öregségi nyugdíjat, ami miatt az érintettek nem feleltek meg az öregségi nyugdíjazás feltételének, kénytelenek voltak az előrehozott öregségi nyugdíjat választani, amely magában foglalja a járandóság összegének tartós csökkentését: minden korábbi, 65 éves kor előtti hónapra 0,34 százalék.) A tárcavezető úgy fogalmazott, hogy az említett felhasználók teljes körű jogi védelme és problémáik tartós megoldása érdekében a kabinet úgy döntött, hogy ezt a kérdést a nyugdíjtörvényben szabályozzák.

Az előzményekről: miután az illetékesek 2015-ben rádöbbentek, hogy igazságtalanságot követtek el ezekkel az emberekkel szemben,  a kormány rendeletet hozott, hogy kártérítést fizet nekik a teljes nyugdíj összegéig.  Ezek a dolgozók először tüntetéssorozatot szerveztek. Küzdelmük eredményes volt, 2016 májusától kompenzálták nekik a nyugdíjtörvény alapján kapott összeg és a nyugdíj teljes összege közötti különbözetet. 2020. november 19-én újabb kormányrendelet következett. Meghatározták a szociális programban részt vevők jogait. A parlament múlt heti ülésén ezeket iktatták be a nyugdíjtörvénybe.

Módosították azokat a rendelkezéseket is, amelyek szabályozzák a szerződéses munkát végző biztosított gazdálkodók státuszát, valamint pontosították az úgynevezett „szabadúszók” biztosítási tapasztalatának meghatározását, akiket a nyugdíjtörvény önálló vállalkozóként már régóta elismer. Biztosítási idejüket ugyanúgy számítják ki, mint a többi biztosítottét, aki megkapja a megállapodás szerinti kártérítést.

A törvénybe bekerült az is, hogy a túlélő hozzátartozói (családi) nyugdíját nem az előrehozott öregségi nyugdíj alapján határozzák meg, hanem az elhunyt öregségi vagy rokkantsági nyugdíja alapján, ami kedvezőbb az eddiginél. (A túlélő hozzátartozókat kedvezőbb nyugdíj illeti meg.)

A törvény módosításával nem változtak meg a nyugdíj- és rokkantbiztosításból származó jogok megszerzésének feltételei. Az a cél – fogalmazott a tárcavezető –, hogy megteremtsék a nyugdíjrendszer gazdasági fenntarthatóságának feltételeit, a jogbiztonság és megfelelő társadalmi helyzet alapjait. A reformnak eddig hét szakasza volt (2002-ig, 2003-ig, 2005-ig, 2010-ig, 2014-ig, 2018-ig és 2019-ig), és a végrehajtott intézkedések eltérőek voltak, többnyire korlátozó jellegűek, de pozitív eredményeket hoztak. Megállították a költségvetési hiány növekedését, és csökkentették a hiány fedezésére szolgáló büdzsétámogatásokat.

 

TAKÁCS Magda