Vajdasági Duna–Tisza-csatorna: egy 220 éves vízügyi megaberuházás tanulságai
@a = 220 éve készült el a vajdasági Duna–Tisza-csatorna. Mi lett belőle, milyen funkciók maradtak meg és milyen jövője lehet a Ferenc-csatornának és a Ferenc József-csatornának? – többek között ezekre a kérdésekre keresik a választ a Duna–Tisza-csatorna? Ne ezt, ne így! – Egy 220 éves vízügyi megaberuházás tanulságai című filmben.
A magyar politika homlokterébe került a vízgazdálkodás, vízmegtartás kérdése. A magyarországi Homokhátság kiszáradása ma már közismert tény. A lehetséges megoldásokkal kapcsolatban több régi ötlet is közszájon forog, az egyik ilyen a Duna–Tisza-csatorna koncepciója. A csatornát több száz éve tervezték megépíteni, végül a negyvenes években Dabasig el is készült. Ezt a koncepciót azonban a legtöbb szakértő elavultnak tartja, mert mind hajózási, mind vízpótlási célokra alkalmatlan lenne egy ilyen óriásberuházás a mai viszonyok között.
A Nem víznek való vidék (NV³) csapata két szakértővel, Timár Gáborral, az ELTE Geofizikai és Űrtudományi Tanszék tanszékvezetőjével és Gaudényi Tivadarral, a Szerb Tudományos Akadémia Földrajztudományi Intézetének a munkatársával végigjárta a 220 éves vajdasági csatornát, és a filmjükben rávilágítanak többek között arra, hogy miben hasonló, és legfőképp miben más ez a csatornarendszer, mint amit a Homokhátságon lehetne keresztülvezetni.
A filmben azt igyekeznek megmutatni, hogy a Ferenc-csatorna miért pont ott, és miért nem északabbra épült. A rövid válasz az, hogy a Duna–Tisza közi Homokhátság folytatása, a nagyrészt lösszel borított Telecskai-plató pontosan idáig tart. Itt kezdődik az a magaslat, amely rögtön 5-6 emeletnyi lejtővel már a csatorna partjánál indul, és az Alföldön szokatlan meredek térszínt alkot, hogy innen északra folyamatosan a Duna felett minimum 30, a Tisza felett pedig minimum 40 méterre emelkedjen. Itt, a Ferenc-csatorna vonalán van a legészakibb lehetőség, hogy a Duna és a Tisza között gravitációsan (a csatorna saját lejtését kihasználva) a víz átfolyatható legyen, és a köztes zsilipeknél ne kelljen emelést alkalmazni. A film így, bár a Délvidéken készült, elsősorban azt mutatja meg, hogy a mai magyarországi Duna–Tisza-csatornatervek miért illuzórikusak, és miért nem szolgálhat mintául a Ferenc-csatorna.
A Ferenc-csatorna a nevét Ferenc császárról kapta, akinek uralkodása alatt épült. A mai nyomvonal nagy része már akkor is megvolt, azonban bő fél évszázad alatt az inkább terményszállító, néhány száz tonnás hajók közlekedésére létesült csatorna eliszaposodott, két végpontja is odébb helyeződött a Duna természetes vándorlása és a Tisza-szabályozás miatt. Emiatt már Ferenc József országlása alatt a csatornát megtisztították, két végén azok a zsilipek is megépültek, amelyek a mai működést is adják. Vízutánpótlásának biztosítására Bajától megépült a Bajai-tápcsatorna, míg a Dél-Bácska öntözését a Kis-Sztapárnál kiágazó és Újvidéknél a Dunát elérő Ferenc József-csatorna biztosítja a mai napig.
A csatornák létrehozása nemcsak történelmi érdekesség, hanem a Kiss testvérek, illetve Türr István életművének meghatározó eleme is. A vízgazdálkodás jövőjéről és a Homokhátság megmentéséről gondolkozva viszont nem feltétlenül az ő eredeti megoldásaik alkalmazandóak – állapítják meg a filmben –, hiszen mind a Homokhátság földrajzi adottságai, mind a jelenlegi éghajlati viszonyok jelentősen eltérnek attól a környezettől, amiben csatornáikat tervezték, építették. Ezért a Nem víznek való vidék csapata abban hisz, hogy szemléletváltásra van szükség a vízgazdálkodásban, és az aszály, a vízhiány és a klímaváltozás okozta problémákat, valamint a lehetséges megoldásokat kisfilmekkel, podcastekkel és beszélgetésekkel mutatják be szakértők, gazdák és döntéshozók bevonásával.
A Nem Víznek Való Vidék YouTube-csatorna új filmje látványos képekkel mesél, de nem fukarkodik a tudományos és ismeretterjesztő tartalommal sem. Célpontjuk legújabb filmjükben tehát Bácska, azon belül a Ferenc-csatorna és két kapcsolódó részlete, a Bajai-tápcsatorna és a Ferenc József-csatorna volt, azaz a Bajától a bezdáni Duna-partig, Zomborig, Óbecséig és a törökbecsei duzzasztóig, illetve délebbre Újvidékig terjed a bemutatott terület. A YouTube-on megtekinthető film címe: Duna–Tisza-csatorna? Ne ezt, ne így! – Egy 220 éves vízügyi megaberuházás tanulságai.
F. R.
