Három nyugdíjasszervezet – a Szerbiai Nyugdíjas Szövetség, a Függetlenség Nyugdíjas Szakszervezet és a Nyugdíjas Szakszervezetek Szövetsége – vezetői a múlt héten tárgyaltak Ana Brnabić régi/új miniszterelnökkel, Siniša Mali új kormányalelnökkel, régi (új?) pénzügyminiszterrel és Darija Kisić eddigi szociálisügyi miniszterrel. A tisztségviselők meghallgatták a három szervezet javaslatát, és arról tájékoztatták őket, hogy a nyugdíjak novembertől és decembertől 24 százalékos emelésére irányuló kérelmet az új kormány megalakulása után fogják elbírálni. Szó volt arról is, hogy egy hónap múlva ülést kell tartani a Munkaügyi Minisztériumban a nyugdíj- és rokkantbiztosítási rendszer szabályozását ellenőrző munkacsoportnak, amely a választások miatt év eleje óta nem ülésezett. Téma lesz az is, hogy az elkövetkező időszak pénzügyi előrejelzéseit figyelembe véve mi a reális, és mi az, ami miatt nem teljesíthetők a nyugdíjasok igényei. Az érdekszervezetek képviselői elégedettek azzal, hogy hosszú évek után a legmagasabb szintű találkozójuk volt.

Milan Grujić, a nyugdíjasok szakszervezetének elnöke szerint a beszélgetés konstruktív volt, és nem volt reális arra számítani, hogy a kormány képviselői azt mondják, elfogadják a nyugdíjak 24 százalékos emelését, és azt sem, hogy a „svájci formula” jelenleg megváltozik, de jó, hogy először is fogadni és hallani akarták a nyugdíjasok képviselőit. Abban egyetértettek mindannyian, hogy a nyugdíjakat emelni kell, a különbség csak az emelés mértékében és dinamikájában van. A három érdekszervezet vezetői javasolták, hogy novemberben és decemberben 24 százalékkal, januártól 19,3 százalékkal emeljék a nyugdíjakat, miközben a kormány képviselői szerint novemberben és decemberben 9, januártól 16 százalékkal kell emelni a járandóságot.

Elhangzott, hogy több lehetőség van a

„svájci képlet” megváltoztatására, és hogy a nyugdíjak nem csökkenhetnek az átlagkereset 50 százaléka alá. Az egyik a bérek arányának növelése a „svájci képletben”, a másik pedig olyan kiegészítő nyugdíjemelési modellek keresése, amelyek követnék a megélhetési költségek növekedését – véli Grujić.

Prof. dr. Andreja Savić, a Szerbiai Nyugdíjas Szövetség elnöke elégedett a találkozóval, annál is inkább, mert hosszú évek után a delegációt a legmagasabb szinten is fogadták. Ez évek óta nem fordult elő – mondta. A kormány megalakulásakor várhatóan működésbe lép a Munkaügyi Minisztériumnál a munkacsoport, s e testület ülésein részletesen megvitatják a nyugdíjasok javaslatait, amivel a kormány végre tisztában van. Kiemelte: nem szabad megfeledkezni arról, hogy a nyugdíjasokkal kapcsolatos változások nem történhetnek egyik napról a másikra. Nagy népességről beszélünk, komoly pénzösszegről, amit az államnak biztosítania kell ezekhez a juttatásokhoz. Fontos, hogy a kormányon lévő hatóságok folyamatosan értesüljenek a problémákról, azok leküzdésére tett javaslataikról, a nyugdíjasok pedig a megoldási lehetőségekről, tekintettel az általános gazdasági és geopolitikai helyzetre – mondta Savić.

A három szervezet követelései között szerepel, hogy a 2023. évi nyugdíjemelés 19,3 százalék legyen, ami megegyezik a decemberi nyugdíj összegével. Szintén a „svájci képlet” eredményeinek javítása érdekében, hogy a nyugdíjak növekedése reálisabban kövesse a bérek növekedését, javasolják, hogy az átlagnyugdíj legalább az átlagbér 50 százaléka legyen. A „svájci képletben” a bérnövekedés a költségek 90 százalékával vesz részt, az infláció pedig az érték 10 százalékával.

A szociálisan sérülékenyek és a 65 év feletti, anyagi fedezettel nem rendelkezők (300 000 fő), valamint a legalacsonyabb nyugdíjasok helyzetének megoldása érdekében a nyugdíjasok kérik a szociális kártya elkészítését. A nyugdíjasok javaslatait a kormány megalakulása után mérlegelik.

@kc = „A küldöttség olyanokkal ment találkozóra, akik nem döntenek semmiről”

„A küldöttség olyanokkal ment találkozóra, akik nem döntenek semmiről” – áll a Szerbiai Nyugdíjas Katonai Személyek Szakszervezetének közleményében. Ebből idézünk a teljesség igénye nélkül.

„A tisztelt Köztársasági Elnök úrnak írt levél után, amelyben a nyugdíjasok problémáinak megvitatását kérték, az aláírók küldöttségét három hónap elteltével fogadta a (technikai) műszaki kormány elnöke és a miniszterek egy része. A szervezet felteszi a kérdést, hogy milyen jogszabályok alapján vallották magukat képviselőnek egyes nyugdíjasszervezetek, mikor és hogyan határozták meg ezt a reprezentativitást, hiszen ismert, hogy ez a kérdés jogilag nem szabályozott, és az egyes nyugdíjasszervezetek tagsága körülbelül 12 év alatt teljesen megváltozik.

–  Miért nem csatlakozott néhány más nyugdíjasszervezet a munkaügyi, foglalkoztatási, és szociális miniszter által 2021 decemberében megalakított, a nyugdíj- és rokkantbiztosítási rendeletek végrehajtását, valamint a nyugdíjban részesülők kérdését ellenőrző bizottsághoz?

– Elegendő ok lehet-e arra, hogy Szerbiában a legtöbb nyugdíjas emberhez méltó élethez való jogát figyelmen kívül hagyják azáltal, hogy beleegyeznek a találkozókba és a fényképezésbe? A legrégebbi politikát legitimáló hatóságok képviselőivel való részvétel Jugoszlávia felbomlása óta a legnagyobb szegénységbe és nyomorba hozta a lakosságot.

– A bizottság megalakítása és a műszaki kormány minisztereivel való állítólagos munkatalálkozók hamis üzenetet küldenek a nyugdíjasoknak, hogy a dolgok jobbra fordulnak egy olyan időszakban, amikor az élelmiszerárak olyan magasak, hogy a legtöbb nyugdíjas az ellátmányának több mint 80 százalékát erre költi…

– Nem volna logikusabb és szükségesebb, hogy a szabályozások alkalmazását ellenőrző bizottság helyett a szerbiai nyugdíjrendszer reformjavaslatára bizottságot alakítsanak úgy, hogy azt a nyugdíjasok képviselőinek többsége irányítsa az alap pénzügyi fenntarthatósága és a végrehajtó hatalomtól való függetlensége érdekében? – olvasható a Szerbiai Nyugdíjas Katonai Személyek Szakszervezetének közleményében.

TAKÁCS Magda