Az 5,5 százalékos emelés után a jövő évi átlagnyugdíj 30 997 dinár lesz, 1616 dinárral haladja meg az idei átlagot. Igaz, eddig soha nem volt nagyobb az ellátmány dinárban vagy euróban, a baj az, hogy a nyugdíjasok 2022 januárjában nem tudják mindazt megvenni, amit 12 hónappal korábban. Szeptember végére 5,4 százalékkal növekedtek az árak, az év végére pedig csoda lesz, ha hét-nyolc százalék alatt marad az infláció. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy az összehangolás után is legalább 2,5 százalékkal lesz alacsonyabb a nyugdíjak vásárlóereje. És minden bizonnyal többel is, mert az átlagos nyugdíjas jövedelme nagy részét alapvető megélhetési szükségletekre költi, az élelmiszerek ára már 9,4 százalékkal – a húsé több mint 10 százalékkal, a gyümölcsöké és a zöldségeké pedig több mint 20 százalékkal – drágult. Az állam a nyugdíjasoknak február végére vagy március elejére (a rendkívüli parlamenti és elnökválasztás előestéjén) 20 ezer dinártámogatást ígért. Egyes becslések szerint mintegy 600 ezer nyugdíjas, vagyis minden harmadik a szokásos havi nyugdíjánál többet kap „ajándékba”.
Aleksandar Vučić államelnök október 1-jén bejelentette Instagram-profilján (az összes média beszámolt róla), hogy 2025-re a szerbiai átlagnyugdíj 440 euró lesz. (A kormány melyik képletet használta az egyenletben, amikor a januári emelés után is az átlagnyugdíj valamivel 264 euró alatt marad? Nem kérdés, hogy ennyiért nem lehet majd megvenni azt, amiért az év elején 250 eurót fizettünk… Mindenesetre ez a kor nem a nyugdíjasok aranykora!)
A magyarországi nyugdíjasok (is) elégedetlenek
A Nyugdíjas Szervezetek Egyeztető Tanácsa azonnali nyugdíjemelés-korrekciót szorgalmaz, mivel szerintük a kormány jelentősen alábecsülte a jövő évi infláció mértékét, és három helyett legalább 4 százalékos nyugdíjemelésre van szükség. Az infláció legalább másfélszerese lesz a költségvetési törvényben elfogadott 3 százaléknak.
– Tudta már a Magyar Nemzeti Bank is, amely a szeptemberi előrejelzésében 3,6–3,8 százalékra becsülte a 2022. évi inflációt, ami biztosra vehető, hogy decemberben tovább fog emelkedni – közölte a Nyugdíjas Szervezetek Egyeztető Tanácsa. A NYUSZET szerint évek óta alultervezték a következő évi nyugdíjemelések mértékét, és év közben a nyugdíjasok hiteleztek az államnak. Az év közbeni korrekciókból fakadó emeléseket így a menet közben elhunytaknak már nem kellett kifizetni, mivel az erre vonatkozó kérvényekkel minden bizonnyal nem sokkal találkoztak. Felhívják a kormány és a parlament figyelmét, hogy a reálisan várható éves inflációnak megfelelően állapítsák meg a nyugdíjemelések 2022. évi mértékét, és ehhez illesztetten módosítsák a költségvetési törvényt! A 2022. évi 3 százalékos nyugdíjemelés helyett legalább 4 százalékot fogadjanak el a törvény módosításával, mivel ez a nyugdíjasoknak jár, és nem utólag csepegtetve, hanem az év elején odaadva – írta közleményében a szervezet.
A Nyugdíjas Szervezetek Egyeztető Tanácsa az alábbi, szakmailag megalapozott intézkedéseket követeli:
- A központi költségvetésből a nyugdíjakra és nyugdíjszerű ellátásokra fordítható összeg érje el a 2008–2009-es válság alatti arányt, a GDP 11-11,5 százalékát;
- A nettó átlagbér és az átlagnyugdíj arányának folyamatos közelítését;
- Méltányosabb, igazságosabb és fenntarthatóbb nyugdíjrendszert;
- Emberhez méltóbb, egészségesen megélhető nyugdíjas éveket;
- Stabil, kiszámítható finanszírozású társadalombiztosítási nyugdíjrendszert;
- A nyugdíjbiztosítás önálló szakmai intézményrendszerének a visszaállítását. Konzultációs és javaslattevő jogosítványokkal rendelkező, négyoldalú egyeztető fórum létrehozását;
- Az időskori anyagi, lakhatási, szociális és egészségügyi biztonság megteremtését. A szociális ellátás, az egészségügyi szolgáltatások fejlesztését, színvonaluk, hozzáférésük javítását;
- A rugalmas nyugdíjba vonulás lehetőségének visszaállítását;
- Azonos életút után különböző időpontban nyugdíjba vonulók indokolatlan nyugdíj-különbözőségének korrigálását;
- A kiugróan magas jövedelmek utáni járulékplafon bevezetését, a szolgálati idő kiszámításának pontosítását, az arányosság megteremtését;
- Az induló nyugdíjak megállapítási módszerének módosítását;
- A nyugdíjak évenkénti emelésénél a vegyes indexálás bevezetését. (Az infláció mellett az előző évi nettó bérnövekedést is figyelembe kell venni, akkor nem lennének ijesztően kiszámíthatatlanok a nyugdíjasok ellátásának kilátásai.)
Mozgolódnak a nyugdíjasok Bosznia-Hercegovinában
A nyugdíj- és rokkantbiztosítási alapok (a boszniai Szerb Köztársaság és a Bosznia-Hercegovina Szövetsége) adatai szerint Bosznia-Hercegovinában csaknem 700 000 nyugdíjas él, a legalacsonyabb nyugdíj is ott van. A boszniai Szerb Köztársaságban kb. 40 ezren minimális nyugdíjat, 112 eurót kapnak. A 190–200 euró átlagnyugdíjra körülbelül 80 000 állampolgár jogosult. A másik entitásban (Bosznia-Hercegovina) a legalacsonyabb nyugdíj valamivel több, mint 185 euró, az átlag járandóság pedig 235 euró körül mozog.
November 30-án több ezer nyugdíjas tiltakozott Zenicán. 10 százalékos nyugdíjemelést és jobb egészségügyi ellátást követeltek.
Mustafa Trakić, a Zenica–Doboj Kantoni Nyugdíjasok Szövetség és a Bosznia-Hercegovinai Szövetség elnöke elmondta, hogy ezen a területen 60 000 nyugdíjas él, ebből 36 000 nyugdíja 241 euró. Többször kaptak ígéretet a nyugdíjemelésre, de ez nem történt meg. – Ma azt mondjuk: Elég! Nem élünk meg az ígéretekből! Konkrét a kérésünk Zenicán – remélem, az egész föderációban folytatódni fog –, tíz százalékos nyugdíjemelés és semmi egyéb – mondta Trakić.
A nyugdíjasok felhívták a figyelmet arra, hogy tisztában vannak a társadalmi, politikai és gazdasági helyzettel, de követelik, hogy „mindenki egyforma terhet cipeljen”.
A nyugdíjasok kérései megalapozottak és dokumentáltak, a Nyugdíj- és Rokkantbiztosítási Alapban többlet van, és föderáció kormánya sürgősen reagálhat, és emelheti a nyugdíjakat.
Összeállította: TAKÁCS Magda
