A Rokkantsági és Nyugdíjbiztosítási Alap az idén 696,9 milliárd dinárból gazdálkodik. Az összeg 75,7 százaléka járulékbevétel (35,5 milliárd dinárral több a tavalyinál), a büdzsétámogatás pedig 157,3 milliárd dinár, 16,4 milliárd dinárral kevesebb a tavalyinál. A bevétel elegendő az 5,4 százalékkal megemelt nyugdíjak és pénzbeli segélyek finanszírozására (nyugdíj melletti térítés, gyógyszer-, élelmiszer-támogatás, a nyugdíjasok társadalmi életszínvonalának javítása: sportolimpia, kulturális rendezvények, gyógyüdülés stb. Az utóbbira a járulékbevétel 0,1 százalékát, 513,7 millió dinárt költenek).

A nyugdíjas egyesületek, érdekszövetségek jobb nyugdíjas életet követelnek. A nyugdíjas szakszervezet elnökségének platformjában a következők szerepelnek:

  1. A törvények és alkotmányos elvek tiszteletben tartásának számonkérése (a nyugdíj szerzett jogként nem csökkenthető és nem korlátozható).
  2. A nyugdíjbiztosítás első pillére és a nemzedékek közötti szolidaritás erősítése.
  3. A nyugdíjasok számára elérhető és minőségi egészségbiztosítás, megelőzés és gyógyítás.
  4. Az átlagnyugdíj összehangolása az új átlag fogyasztói kosárral. (Az átlagnyugdíj ne lehessen kisebb az új minimális fogyasztói kosárnál) 5. Azoknak, akik teljes szolgálati idővel, de az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt mentek előrehozott öregségi nyugdíjba, 65 év felett szüntessék meg a büntető levonást.
  5. A nemzetközi normákkal összhangban pótmechanizmusokkal szavatolják a nyugdíjak értékállóságát.
  6. Gazdaságilag fenntartható, de szociálisan igazságos összehangolásra van szükség.
  7. Az ideiglenes nyugdíjcsökkentési törvénnyel elvett nyugdíjrészt kamattal ki kell fizetni a károsultaknak.

A felsoroltak a nyugdíjas szakszervezet platformjában olvashatók, amelyet eddig több érdekszervezet írt alá.

Hogy nem állunk valami jól az életszínvonallal, megerősítette a Biznis magazinnak adott interjújában Pavle Petrović, a Költségvetési Tanács elnöke is. Mint mondta, a bruttó hazai termék alapján Szerbiában 60 százalékkal alacsonyabb az életszínvonal a romániaitól, 30 százalékkal a bulgáriaitól és 80 százalékkal a magyarországitól. Az említett államokban 2010-től a gazdasági növekedés átlagban 35, míg Szerbiában 20 százalék volt. Tény, hogy a tavalyi harmadik negyedévi 4,8 százalékos GDP-növekedés Közép- és Kelet-Európában Magyarország mögött a második volt, Szerbia azonban az év első felében Albániával és Bosznia–Hercegovinával együtt a legrosszabban teljesítők között szerepelt. A felgyorsulás a második félévben a Török Áramlat gázvezeték építésének és az építőipar 35 százalékos növekedésének tudható be. Szerinte a munkálatok nagy részének befejezése után a gazdasági növekedés valószínűleg visszatér a szokásos növekedés üteméhez, az évi 3,5 százalékhoz. A Költségvetési Tanács elnöke úgy véli, hogy a magas korrupció és a jogállamiság alacsony szintje jelentősen hátráltatja a fejlődést. A Világbank felmérése szerint ezen mutatók alapján Szerbia Európában a legrosszabb besorolású országok közé tartozik.

Az év végén ismertetett, 2025-ig szóló nemzeti stratégia megálmodói derűlátók. Aleksandar Vučić államfő 900 eurós fizetéseket és 430–440 eurós nyugdíjakat emlegetett, amit az újságok napokig a címoldalukon közöltek. Az államelnök azt is mondta (a médiában nem kapott publicitást), hogy ha nem módosítanak az összehangoláson, 2025-re az átlagnyugdíj az átlagbér 36 százalékára zsugorodik, ami – szerinte is – megengedhetetlen. December végén az átlagellátmány az átlagfizetés 46 százaléka volt. Hozzátette: 2020-ban lejár az IMF-fel kötött együttműködési szerződés, szabadabban dönthetnek nyugdíjügyben (is). Megjegyzés: 1. Nyilvánvaló, hogy a parlament miért nem fogadta el a módosítási javaslatot, hogy ha az átlagnyugdíj az átlagbér 50 százaléka alá csökken, rendkívüli összehangolással az említett szintre emeljék. A pénz másra kellett. A kormány december 24-i határozatával 171,6 millió dinárt utalt át a nyugdíjalapból a zöld alapba a magánvállalatok támogatására. A pénz a költségvetési tartalékba, majd a környezetvédelmi minisztérium számlájára kerül. Az újrahasznosítható ipar finanszírozásához szükséges hiányzó forrásokat pótolják vele. 2. Főleg nyugdíjügyben a kedvezőtlen intézkedéseket rendre a Valutaalapra „kenték“, pl. az ideiglenes nyugdíjcsökkentéskor. Viszont nem hallgattak az IMF-re, amikor 2017 végén sugallta az inkriminált jogszabály megszüntetését…

Siniša Mali pénzügyminiszter az idénre jelentős bér- és nyugdíjemelést harangozott be. Mint mondta, a tendencia évről évre folytatódik. A Večernje novostinak adott interjújában 4 százalékos gazdasági növekedést helyezett kilátásba, jelezve, hogy „a bevételek egyre nagyobbak, a kiadások pedig ellenőrzés alatt állnak. Az év közepére pontosan tudjuk, mennyit különíthetünk el emelésekre. Most már nem az a kérdés, hogy lesz-e, hanem hogy mikor és mennyi” – tette hozzá.

Hiába, közelednek a választások!

TAKÁCS Magda