Évmilliók alatt nem romlott annyit a talaj minősége, mint az elmúlt hetven évben – Agrársivataggá alakulhat Vajdaság is, ha nem lépünk időben

A vajdasági termőföldnek szerte a világon híre van. A megszerzett hírnevet viszont meg is kellene őrizni, a talaj minősége ugyanis évről évre romlik. A valamikori hatszázalékos humusztartalom ötre vagy öt alá is csökkent egyes területeken, rengetegen továbbra is nagyon sok gyomirtót használnak, kizsigerelik a termőföldet a minél nagyobb haszon érdekében. Damir Varga, a Szabadkai Mezőgazdasági Szakszolgálat igazgatója azt mondja, a mezőgazdaságban is hosszú távon kellene gondolkodni, hiszen örökül hagyjuk a földet a jövő generációinak.

– Vajdaságban a csernozjom, vagyis a fekete föld a jellemző, persze vannak homokos területek, Bánátban pedig nagyobb nátriumtartalmú földek, amelyeket inkább legelőknek használnak, és alkalmasak halastónak is. Területeinken a kontinentális éghajlat van jelen, vagyis kemény telek és meleg nyarak a jellemzők, így alakult ki ezen a vidéken a sztyepp. Kezdetben hatszázalékos volt a humusztartalom ezen a vidéken. A mezőgazdaság-tudomány bebizonyította, hogy ez a humuszréteg az első évben romlik a legintenzívebben, ekkor akár egy százalékkal is csökkenhet a jelenléte. A következő években ez a fogyás fokozatosabb, enyhébb mértékű.

Mennyire járult hozzá az ember a termőföld minőségének romlásához?

– Amikor a középkorban az emberek elkezdtek földműveléssel foglalkozni, általában valamilyen hüvelyest vagy gabonát termesztettek, természetes trágyával trágyáztak, ugaron hagyták a földet egy évig, így volt lehetősége megpihenni. Tulajdonképpen a föld minőségének romlása a második világháborút követő időszakra jellemző, amikor megkezdődött a modern gépesítés, ekkor indult az élelmiszer-termelésért folytatott harc is. Ezek a változások tulajdonképpen az elmúlt hetven évben történtek. Az intenzív termelés következtében az Egyesült Államokban már a két világháború között voltak olyan területek, amelyek teljesen elsivatagosodtak, pont azért, mert teljesen kihasználták őket. Ma annak a tanúi vagyunk, hogy az élelmiszert muszáj előállítanunk. Már az is probléma, hogy a búzatermés mindössze öt százaléka ott ragadt Ukrajnában, és már bajban van a világpiac.

Miért fontos a humuszréteg a talajban? 

– A humusznak jelentős szerepe van a talaj termőképességének fenntartásában. A föld természetes összetevője, pórusok találhatók benne, amelyek levegőt és vizet tartalmaznak, vagyis tárolnak. Mindez pedig ugyanolyan fontos a gyökérzet kialakulásához, mint bármi más. Ha ez nincs, akkor a gyökér sem tud kialakulni és fejlődni. Ha a humuszt tönkretesszük, akkor mindez nincs, hanem kapunk egy amorf tömeget, amelyben semmi sem terem meg. Ahhoz, hogy a humuszt megőrizzük, fontos, hogy az aratást követően a növénymaradványokat visszaforgassuk a földbe, semmiképp se égessük el. Vajdaság egyes részein még mindig van, ahol ez jellemző, Szabadkán és környékén már nem. Talán egy kezemen meg tudom számolni, ki az, aki továbbra is felgyújtja a szalmát a földeken, ezzel pedig tönkreteszi a humusz alapanyagát. Ezt büntetni kellene. Meg kell őriznünk a földet a jövő generációi számára.

A szárazság hatalmas probléma és kihívás a földművesek számára napjainkban.

– Ami az öntözés jelentőségét illeti, egyre többen használnak öntözőrendszereket, hiszen enélkül ma már nehéz jó termésmennyiséget kihozni. Míg korábban a kánikula, vagyis az extrém meleg idő 2-3 napig tartott, most 7–10 napig is elhúzódik. Viszont a folyamatos öntözés és ásványianyag-utánpótlás következménye, hogy a humuszréteg csökken. Húsz év alatt akár egy százalékot is csökkenhet. Figyelembe kell venni azt is, hogy ha nem műveljük meg az adott földterületet, nem forgatjuk vissza a növénymaradványokat, a gazt, akkor valamivel meg kell szüntetni őket, s ez általában valamilyen vegyszerrel történik. Az intenzív vegyszerezés miatt sok gaz már ellenállóvá válik. Vajdaságban is jelen van a kukoricák között a fenyércirok, amely ellen már nem lehet gyomirtókkal védekezni. 

Ma már minden gazda műtrágyát használ? Az organikus trágyázás mennyire jellemző?

– Míg annak idején minden farmon akadt 2-3 tehén, most viszont csak a nagy farmok maradtak, így ötven kilométeres körzetben nincs egy marha sem. Ez mindannak a következménye, hogy a mezőgazdasági politika is ilyen: mindig csak rövid távra gondolkodunk, azt akarjuk, hogy azonnal nagy hasznot termeljünk. Véleményem szerint a mezőgazdaságot nemcsak termelési ágazatként, hanem szociális ágazatként kellene megfigyelni. Ma az emberek hetven százaléka városban él, csak harminc él faluban. Korábban mindenkinek volt egy kis kertje, ma ez egyáltalán nem jellemző, szinte már falun sem. Tanyák sincsenek, mert a világban és itthon sem támogatják a falvakban élést.

Szabadka támogatja a talajelemzést. Miért fontos ez, és milyen állapotban vannak a földjeink?

– Amikor elkezdtük vizsgálni a talaj minőségét, akkor megállapítottuk, hogy foszforhiányos. Korábban mindig tankönyv szerint műtrágyáztunk. Aztán kiderült, hogy sok helyen kálium nem is kell. Tulajdonképpen eldobáltuk a műtrágyát azokra a területekre is, ahol nem is volt rá szükség. A szabadkai földek felének igazából ideális az ellátottsága. Vannak olyanok is, ahol hozzá kell adni, de mindegyik parcella egy külön történet, így általánosságban nehéz elmondani, hogy pontosan milyen egy terület minősége. Szabadkán is változik, hiszen van, ahol sárga, van, ahol szürke homok van, máshol fekete föld. Azért is fontos ez, mert ha feleslegesen műtrágyázunk, csak növeljük a költségeinket, de ha olyan helyre szórjuk szét, ahol arra nincs szükség, legfeljebb tíz százalékkal növeljük majd a hozamot, míg ha olyan helyre, ahol hiány van, akár 50 százalékkal több termést takaríthatunk be. Viszont azt is ki kell emelni, hogy tudhatjuk mi pontosan, hogy mennyi műtrágyát kell kijuttatnunk az adott földterületre, de ha nincs elegendő csapadék, akkor azt nem tudja a növény felhasználni. Ami a talajelemzést illeti, az embereket nem zavarjuk most a munkában, hiszen aratás van. Amint az befejeződik, akkor elkezdjük járni a terepet, és a helyszínen gyűjtjük be a mintákat, természetesen igényelni, jelentkezni már lehet. Havonta mintegy 300 mintát tudunk megvizsgálni, és 1050 mintát veszünk majd az akció során.

Milyen lesz a termés a szabadkai termőföldeken?

– Ami a búzát illeti, a jósoltakhoz hasonlóan 4,5 tonna búza terem majd hektáronként. Ott, ahol korábban napraforgó vagy cukorrépa volt, kevesebb a termés, mert azok a kultúrák jobban elvonják a talajból a vizet. A kukorica kapcsán nem merek jósolni, mert nagyon nagy a szárazság, főleg most hiányzik az eső, amikor a leginkább kellene a kukoricának, akkor alig esik.

TÓMÓ Margaréta